Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 1. szám - SZEMLE - Grábics Frigyes: Arrabona
ben sem szűkölködik az osztrák könyvpiac. Erzsébet angol királynőről (nem az uralkodóról, inkább a nőről - hangsúlyozza a szerző!), Mária Lujzáról, a Mozart-családról, Wallensteinről, a 30 éves háború híres hadvezéréről szóló regények mellett a mai kor érdekes személyiségeiről is jelennek meg könyvek, ez utóbbiak félreérthetetlen politikai szándékkal, mint például Maóról, Che Geva- 7 ár ól, Sztálinról, Churchillrői vagy éppen 'Thomas G. Masaryk életéről. (Milan Macho- vec könyvét a Styria adta ki.) A Masaryk- életrajz kiadása egyetlen példa a sok közül, milyen gyorsan és céltudatosan reagál az osztrák könyvkiadás a politikai eseményekre. Hasonló kiadványok tucatszámra jelentek meg 1968. második felétől kezdve. Másik bevált módszer a közismert és közkedvelt szerzők gyakori szerepeltetése a könyvlistán. Hugo Portisch tv-kommentátor két kötete a kiállításon (így láttam Szibériát, így láttam Kínát) a képernyőn szerzett népszerűséggel fűszerezi a politikai riportázs műfaját. Portisch az ORF (Österreichischer Rundfunk und Fernsehen) egyik kulcsembere, szuggesztív erejű és kitűnő szónoki képességekkel rendelkező újságíró - Nyugat-Magyarországon, az osztrák adások hatáskörzetében is jó! ismert - amolyan keleti szakértőnek számít, s minden alkalmat megragad, hogy a „keleti blokk” politikáját az osztrák előfizetők nyelvére lefordítsa. Hogy e fordításba némi ferdítés is vegyül, a gyanútlan osztrák nézőnek alig tűnik fel, mert hír- magyarázatához bőséges tényanyagot használ fel, s ezzel a teljes objektivitás, a tárgyilagosság látszatát kelti. A politikai jellegű irodalom nagy választékában megtalálható Ernst Fischer több műve (Fischert jóval a grazi könyvhét előtt kizárták az Osztrák Kommunista Pártból), s néhány vitaitat Nenningtől, a NEUES FORUM szerkesztőjétől, akit a Kreisky-féle szocialista párt fekete bárányaként tart nyilván a közvélemény éppen a pártvezér elleni „dühös” cikkei miatt. A politikai irodalomra általában a vita, a mindenben kételkedés jellemző („Mit mondott valójában Marx?”, „Mit mondott valójában Lenin?”), eredeti marxista alapkönyv alig található a kiadványok közt. Más kérdés, hogy a sokféle könyv - s itt szépirodalomról alig esett szó — megtalálja-e az olvasót. A fugend und Volk kiadó például könyvheti katalógusában közli saját közvéleménykutatásainak eredményét. A 22 és 70 életév közti felnőtt lakosság sorában végzett felmérés szerint az osztrák felnőttek kétharmada nem olvas könyvet, 12 százalékuk havonta több, 22 százalékuk pedig egy könyvet olvasott, illetve kezdett el olvasni. A kérdés egyébként így hangzott: „Olvasott Ön a legutóbbi egy hónap alatt könyvet? Hányat? A megkezdett könyvet is számítsa hozzá!” A részvizsgálatok adatai azt igazolják, hogy az iskolai végzettség jelentősen befolyásolja az olvasást. Az általános iskolai végzettségűek 82 százaléka nem olvas rendszeresen, 14 százalékuk havi egy, 4 százalékuk pedig több könyvet. Az érettségizettek 38 százaléka több könyvet, 33 százaléka egy könyvet, 29 százalékuk pedig egy könyvet sem olvas havonta. Az egyetemi végzettségű felnőttek fele az intenzív olvasók közé tartozik, e réteg olvasmányaiban fő szerepet a szákkónyv, a tudományos irodalom kapja. A magyar könyvkiadás számára a grazi kiállítás tanulságaiból legszívesebben a gyorsaságot, az aktualitást, a módszerek sokféleségét, s nem utolsósorban a kiadványok nagyon vonzó külsejét hoznánk magunkkal. Sajnos, úgy tűnik, inkább az árpolitikai tanulságokat importáljuk, legalábbis erre utalnak az egyre növekvő hazai könyvárak, s éppen akkor, amikor osztrák szomszédaink is kénytelenek voltak 8-10 százalékkal csökkenteni az egyébként rendkívül magas könyvárakat. . . BERTALAN LAJOS Arrabona 1959-ben indította meg a győri Xantus János Múzeum évkönyvsorozatát, Arrabona címen. 1965 óta a megyei múzeumi szervezet az évkönyv gazdája, tanulmányai az egész megyét felölelik. Viszonylag ritkábban téma Sopron (a Soproni Szemle tehermentesíti az Arrabo- nát), viszont több cikk jelzi, hogy a kisebb múzeumok (Mosonmagyaróvár, Kapuvár) is tudományos műhelyek ma már. Az első kötet szerzői még kizárólag múze- ológusok, azóta bővült a munkatársi gárda. Először a legközvetlenebb társintézményből, a levéltáriakkal, később a nem hivatásos, de képzett és hivatott kutatókkal. így az évkönyvsorozat ma már foglalata a megye és elsősorban a megyeszékhely múltjára vonatkozó kutatásoknak, az eddig megjelent 10 kötet már nem múzeológiai, hanem történet93
