Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kuntár Lajos: Az irodalmi élet Szombathelyen a Tanácsköztársaság alatt
volna a szombatíhelyi csoport. Kiss Endrét május elején a megyei direktórium kérésére visszahívták Szombathelyről. Távozásával kútbaesett az írók érkezésének terve is. Irodalmi és művészeti kör? Az irodalmi és művészeti élet tudatosabb szervezésének, az írók, művészek szervezeti keretbe történő összefogásának a lehetősége május elejére ért meg Szombathelyen. Az akciót a Vasi Vörös Hírlap vezércikkben méltatta. A május 8-án „Kultúra útján” címmel megjelent írás első oldalon hirdette: „A kultúra munkája megindult. A direktórium irodalmi és művészeti osztálya megkezdte működését.. . munkáját azzal indítja meg, hogy irodalmi és művészeti kört létesít, mely hivatva lesz elsősorban egybegyűjteni azon egyéneket a vármegyében, akik az irodalom és művészet bármely ágával foglalkoznak s hasznosat produkálnak ... ez a testület lesz hivatva arra, hogy a proletariátust arra a színvanara emelje, melyen állnia kell, ha a köztársaságnak azonos tagja kíván lenni.” A művelődési osztály közvetlenül fordult az irodalmi és művészeti körbe tömörítendő írókhoz és művészekhez. A lapokba is tettek közzé közleményt. Ebben hangsúlyozták, hogy a megyéiben élő minden alkotóra számítanak a kör szervezői. Külön felhívták a természettudományok különböző ágaival foglalkozókat, hogy ők is küldjék be nevüket és címüket. A kör alakuló gyűlését május 20-ra hívták össze s helyéül a püspökvár nagytermét jelölték ki. A tervezett irodalmi és művészeti körről egyelőre semmit sem tudunk. További kutatásoknak kell felderíteni, hogy egyáltalán megalakult-e s ha igen, kiket tömörített.* Feltűnő, hogy a sajtó az alakuló gyűlés meghirdetésén túl egyetlen sorban sem emlékezik meg róla. A megyei levéltár is csak három személy jelentkezését őrzi. Gotthárd Sándor mezőgazdasági szakíró készséggel ajánlotta fel közreműködését, s bár budapesti meghívást is kapott, ígérte, hogy feltétlenül időt szakít a helyi csoport munkájába való bekapcsolódásra. Elsősorban természetesen a mezőgazdasági termelést elősegítő tevékenységre vállalkozott. Gortthárd István — a bejelentése szerint — a természettudományok mellett művészeti és egyiptológiai kérdésekkel is kész volt foglalkozni. Csikor Elemér a zenei élet fellendítésére is tett javaslatokat levelében. Az általános értelemben vett írók jelentkezésének nincs nyoma. Lehet, hogy nem tartották szükségesnek külön szervezet létrehozását, hisz az alkotó és publikáló írók majdnem kivétel nélkül mind újságírók voltak. Ezeknek pedig Szombathelyen is megvolt az összefogó szervük. Persze ez csak feltételezés, ezzel pedig nem lehet megnyugtatóan eldönteni a kérdést, hiszen Éhen Gyula nem dolgozott egyik lapnál sem, mégis közzétett egy verset. A Vasi Vörös Hírlap június 29-i számában „Mezei munkás” címmel megjelent verse bekerült az irodalmi élet országos vérkeringésébe. (Megtalálható az „Irodalom- forradalom 1918—1919.”, 1956-ban kiadott gyűjteményben.) *Az 1968-ban végzett kutatásaim elsősorban a sajtó történetére vonatkoztak. Átnéztem a Vas megyei Állami Levéltár Tanácsköztársaságra vonatkozó iratait és a rendelkezésre álló sajtót. Figyelmem minden művelődési kérdésre kiterjedt. A körre vonatkozó további adatra nem akadtam. 49
