Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1969 / 2. szám - Fázsy Anikó: Történet (elbeszélés)

FÁZSY ANIKÓ Történet A villanyóra nagymutatója lassan rá as úszott a tizenkettesre. Négy óra volt. Koch Frigyes (született Temesvárott — ma: Timisoara — 1915. november 1-én, anyja neve: Mayer Elisabeth, vallása: római kath. — bár ez manapság már nem fontos, nős, hat élő és egy halott gyermek apja, repülőtiszt, húsz éve anyagkönyvelő) gondosan kikerekítette az előtte fekvő papír számoszlopai­nak végeredményében egy ötös számjegy egyébként is gömbölyű hasát, letette amerikai rokonaitól 1957-ben, szeretetcsomagban kapott, kissé kopott golyós- tollát és hátradőlt székében. Egy kollégája piszmogott csak a sarokban a mos­dónál, a többiek már háromnegyedkor elrohantak, hogy a 'bélyegzőóra előtt megfelelő helyet biztosítsanak maguknak. Koch Frigyes lehúzta karjáról a fekete klott könyökvédőket, összehajtogatta és betette a bal oldali, alulról szá­mított második fiókba, egy tartalék tiszta zsebkendő és a szappantartó mellé. Saját szappanét és törülközőjét használta. Szombatonként aktatáskájában vitte haza a hétközben elpiszkolódott szalvétát, törülközőt, könyökvédőt feleségének (szül.: Rácz Heléna, Rácz Pálnak, Nagyszombat — ma: Trnva — hajdan első adófizető polgárának leánya, született: 1918. április 10-ón, háztartásbeli, vallás­erkölcsi meggondolásokból hat élő és egy halott gyermek anyja), aki gondo­san kimosta, burgonyából házilag készült keményítővel kikeményítette, vasár­nap este pedig kivasalta mindegyiket s a tiszta holmit elhelyezte Koch Frigyes aktatáskájába, a külső rekeszbe, .a hétfő reggel berakandó tízórai és uzsonna helye mellé. A belső rekeszhez nem nyúlhatott. Ott voltak ugyanis a tanköny­vek, amelyekből Koch Frigyes munkaidő után matematikából, fizikából, néha német nyelvből korrepetált. Tanítványait apróhirdetés útján szerezte, tizenöt forintos órabérért lakásra ment. Ezen a napon, 1968. június 15^én négy óra után öt perccel már egyedül volt hivatali helyiségében, amelyben négy íróasztal volt középen összetolva, a hátsó fal mellett álltak a kartotékos szekrények, szemben az ablak a gyár­udvarra nyílt, a két oldalsó falon levő ajtók közül az egyik a bérelszámolók szobájába vezetett, a másik a főkönyvelőhöz. A sarakban volt a mosdó, az ablakon narancssárga kartonfüggöny — a gyári pszichológus szerint megnyug­tató szín, és olyan hatást kelt a sötét helyiségben, mintha sütne a nap — az ablakpárkányon kitartóan haldöklott egy cserép díszkükorica. Húsz éve, mióta a hadifogságból visszajött, ebben a szobában töltötte Koch Frigyes nap­jainak egyharmad részét. Meg kell vallani, nem esett különösebben nehezére. Pontos és kötelességtudó volt világéletében. Amikor annakidején feletteseitől azt a parancsot kapta, hogy gépével szálljon fel kétezer méter magasra, derít­se fel X pontot, a szükséges mérések elvégzése után gépével hajtson végre zavaró támadást a 4-es főútvonalon felvonuló gyalogság ellen, majd térjen vissza kiindulási helyére, gondolkodás nélkül, szabatosan végrehajtotta a fel­adatot, s közben csak egy gondja volt: az, hogy gépének manőverei a műre­pülés szabályainak is megfeleljenek. Ha jelenlegi hivatali főnöke arra utasí­27

Next

/
Thumbnails
Contents