Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Tüskés Tibor: Jegyzetek a közérthetőségről
Az igazi műalkotás — elnézést az „illatos” hasonlatért — olyan, mint a vöröshagyma. Több rétege van. Ezeket a rétegeket le kell bántani, hogy a lényeghez érjünk. A mű megközelítése, befogadása: folyamat. Ki az egyik, ki a másik rétegig ér el. * A közönség legszebb viselkedési formája, legfontosabb magatartása az alkotás előtt: az alázat, a befogadásra való igény és készség. Igyekezzen felnőni hozzá! Hogyan? Tanulni kell! * Volt idő, amikor kissé elkényeztettük a közönséget. Példára is emlékszem. Az egyik kiadó a könyv utolsó lapjára nemcsak azt nyomatta oda, hogy az olvasó írja meg véleményét a műről, hanem azt is — ciklusra tervezett regényről volt szó —, az olvasó hogyan képzeli el a mű folytatását és befejezését. Az író majd figyelembe veszi . . . Van ember, akinek a kiállítás vendégkönyve érdekesebb műtárgy, mint a kiállított képek vagy szobrok; akinek a vendégkönyv csak arra jó, hogy tücsköt- bogarat összehordjon benne, és annak is, aki hosszan és fölényesen olvasgatja ezeket a zagyva bejegyzéseket. Ezt az időt inkább a képek és a szobrok előtt kellene tölteni. * A zenét íélfüllel hallgatónak, a könyv lapjait gyorsan pörgető ujjaknak, a kiállítás képein „végigzongorázó” tekintetnek nem lenne szabad elfelejteni: legalább annyi időt kellene szemlélődésre, a mű befogadására fordítani a közönségnek, mint amennyi időt fordított a szerző a mű megalkotására. TÜSKÉS TIBOIÍ 144
