Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1969 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Tüskés Tibor: Jegyzetek a közérthetőségről

Azon senki sem csodálkozik, hogy egy másodfokú egyenlet megoldásához ma­tematikát kell tanulni, Miért hinnénk, hogy a műalkotások megértéséhez más út vezet? * A közérthetőség és az egyszerűség két különböző dolog. Egyszerű lehet egy filmszimbólum, egy népmese-fordulat, az aranymetszés szabálya. De nem biz­tos, hogy közérthető is egyúttal. * A „homály”, a sejtetés is a műalkotás egyik esztétikai összetevője. Balladai ho­mályról beszélünk. Az elhallgatás, a ki nem mondás művészetéről. Ami rejté­lyes, amit kevéssé ismerünk, gyakran jobban megérint, mint az átlátszó és a világos. * A mű befogadásához az értelmi megközelítés igen fontos, de az intuitív fogé­konyság, a ráérzés sem elhanyagolható. Az ember maga is szeret teremteni. A 'képzeletnek nemcsak az alkotásban van szerepe, hanem a műélvezésben is. ISiemcsak érteni kell az alkotást, hanem átélni is. A közönséget a képzelet teszi az alkotás részesévé. Ez teremti bennünk újjá a művet. A régmúlt alkotásait is lehet nem érteni, félremagyarázni, elfelejteni. De ez elég ritka. Utólag mindig meg tudják mondani, mi az, ami jó, ami remekmű. Leggyakrabban a mindenkori kortárs művészetet értik félre. Hol van hát a mai kortársi közönség, amely a vele egyidős művészetet befogadja, s hol a felelős kritika, amely a közönséget helyesen tájékoztatja, neveli, a műveket értő mó­don magyarázza? S talán még irányt, is mutat? A hídépítést mérnökre bízzuk. A kéthengeres koronaszivattyú fölszereléséhez lakatost hívunk. Miért gondoljuk, hogy művelődési kérdésekben, az alkotásról való ítéletmondásban kevesebb szakismeret szükséges, mint egy csöpögő víz­csap megjavításához? * Esztétikai nevelésünk egyoldalúan irodalom-centrikus. A közönség nagy része ezért irodalmi fogalmakat, mesét, cselekményt, hősöket stb. kér számon más művészetben is. A legelső lépés a közönség ízlésnevelésében a különféle művé­szeti ágak sajátos nyelvének, jelrendszerének, önálló kifejezési formáinak a tudatosítása lenne. * Az olvasni tudás sem jelent még irodalomértést. Akinek füle, esetleg jó hallása van, nem biztos, hogy érti is a zenét. A képek élvezéséhez, a látásra sem ele­gendő két szem. 143

Next

/
Thumbnails
Contents