Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1969 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Losonci Miklós: Látogatás Rozanits Tibornál

Rozanils Tibor; Gondola-termelő

A festői álmokról már a főiskolán váltott át a fekete-fehér fegyelmi! rézkarcokra, melyhez az átmenetet színes litográfiák jelezték. Öregemberként hajló kukoricás őszi nosztalgiáját örökítette meg narancsos holddal és zilált növényekkel e korszakának egyik jellemző művében (Kukoricás).

Stúdiumrajzok tömkelegével éri el az állandó készenlétet — az ihlet speciális követelménye ezért nem okoz zavart, s a kéz mindig teljesíteni tudja a gondolat parancsát. Szorgalom eredményez tudást — ,s a biztos vonalvezetés építi műveinek egyenletes minőségét. Kertészkedés, szemlélődés, papírra rótt ujjgyakorlatok rétegében készülődik a művek magaslatához, s várja a percet, a nagy pillanatot, mikor a világ feltárulkozik számára, s ő megtolult ötleteivel, he- vült szívével kifejezheti azt, ami még nincs, amire áhítozunk — az új szépséget.

Művészetének egyik alapvető pólusa a megszállott pontosság, mellyel megközelíti a düreri metódust (Hegyek szíve), másrészt a realista kontroll alkalmazása mellett, s annak segítségével új formaalakzatokat teremt (Riadalom). Ro- zanits Tibor azért izgalmas művész, mert a századok óta felgyűlt grafikai információk folyamatát is bővíti — nemcsak önmagát. Fegyelmezett és precíz — kertjét, idejét is komponálja, nemcsak műveit, s magas fokú ökonómiával, nagyvonalú kivitelezéssel alakítja végső vonalakká a megmentett meditációkat. S mindezt olyan játékos gráciával teszi, hogy a lázas órák erőfeszítéseit nem érezzük litográfiáiban, figyelmes elegánciája megóv a vegyes hatásoktól, a műélvezet maradéktalan.

Tájképeiben a ritmust keresi, a domborzat hullámzásában konstruktív for134