Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)

1969 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Losonci Miklós: Látogatás Rozanits Tibornál

mái őrzik a megszökött időt (Tarjáni dombok). Veduták impozáns látványélmé- nye helyett fák és groteszk kötegű növények hajtását vizsgálja, s láttatja fel nem fedezett artisztikumukat. Linómetszeteinek első korszakában még erős a vizuális élmény, s a geometrikusán elhelyezett vonalrácsok mögött a holdban kifejezett éjszaka óhajtott nyugalma érződik (Nap és hold) 1964). Itt még a természeti formák méltóságteljes nagy íveit kultiválja, hamarosan azonban mély analízissel tárja fel a mikrovilág elrejtett esztétikumát. Örvénylő vonalakkal követi a növények dallamos és ritmikus zenei formátumát, s rajzokká alakítja (Balaton 1967). A vegetációtól kölcsönzött együttessel vetíti képpé a lelki jelenségeket (Tánc). Nem a táncos mozdulatot jelenti, hanem a kibcmló tűzrózsa szikrázó formátumában a fellobbant emberi szenvedély belső táját ábrázolja. Ugyanezzel az alakzattal idézi az életpusztító atomfelhőt (Improvizáció I. Hirosima emlékóra 1967). Gombás szörnyalak támad fel a földből, és a csillagos ég halál-, a vonal- szilánkok seregében a pusztulás magvait láttatja intenzív megrendüléssel, hogy ne legyen ilyen a jövő.

Rozanits Tibor mindig magas művészi célokat tűzött ki magának. Megszállott pontosságát és alaposságát mindig megőrizte (Michelangelo, Hegyek ékszere).

Rozanits Tibor: Hegyeit ékszere

135