Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Heitler László: Kurucz D. István: Tanácsköztársaság
időben távolabbinkat térben is távolabbinknak tünteti fel anélkül, hogy a mű síkhatását megbontaná. A nyugalmas szituációban ábrázolt figuráktól (orosz— magyar barátság) meginduló hullám egyre növekvő lendülettel vonul balra, majd átcsap az alsó részbe. A mozgást erőteljesen kiemeli az a lépcsős búkká- nókkal lefelé húzódó festett fal, ami a két sávot elválasztja. A terveken még bizonytalan volt a két terület, a két akciómező szétválasztása, szintúgy a cselekmény helyszínének konkrét meghatározása. A felső sávban nagy távlatot, jelölt a festő; az egyiken egy jellemző pápai városrészlet is szerepelt. Az elkészült falkép viszont teljesen zárt. A háttérben a pápai Ester- házy-kastély épületének jellemző mintázatú fala, a középső sávban a kastély kerítése zárja le, illetve választja ketté a kompozíció terét. A pápaiak — vagy a város e jellegzetes épületét ismerők — szemében a két fal nem csupán fontos térzáró, hanem a helyi vonatkozást is hangsúlyozó elem. Annak ellenére így van ez, hogy a helyszín egyáltalán nem valóságos, mert egymástól távol lévő motívumokat szorított egy szűk térbe a művész; másrészt nem is volt semmiféle olyan esemény a jelzett helyen, amilyent a kép idéz. A falat megbontó ajtó világos színű szögletes foltja könnyen akadályává válhatott volna az egységes komponálásnak. Kurucz találó módon alakította a kompozíciót. Az ajtó két oldalán egymással szemben álló katonáik szerepelnék. Mozgásuk iránya is ellentétes, a jobb oldaliak szinte feltorlódnak az ajtó keretére. Az ellentétes mozgásirány, a statikus és dinamikus elemek együttese teszi feszültté a falkép jobb alsó részét. A művet átható dinamika meglepő, ha Kurucz D. István korábbi műveivel vetjük össze a pápai falképet. Táblaképein szereplő alakjai statikusak, mozgásuk kimért. A pápai seccót a lendületes csoportfűzés és a mozgalmasságot éreztető foltelosztás teszi dinamikussá. A váltás magyarázata egyrészt abbban van, hogy mozgalmas történelmi időszakot ábrázolt a művész, másrészt a. barakk város hatásának is szerepet tulajdoníthatunk. Figyelmet érdemel a secco koloritja. A világos, sárgás színekkel megfestett fal előtt ábrázolt alakok sötét tónusúak, így sziluetthatásuk is érvényesül. Barnák, szürkék, zöldek és kékek gazdag változatai között fájdalmas lilák bukkannak fel egy idős asszony és az egyik kommunista mártír ruháján. A színek megválasztásában nem a dek óra ti vitás, hanem a tartalom kiemelése játszotta a fontosabb szerepet. (Nyisztor mögött is ezért szerepel piros drapéria.) Karakteres, sokrétűen jellemzett alakok népesítik be a falat. (Sok közülük már ismerős Kurucz táblaképeiről.) A festő alapos tanulmányok után formálta meg paraszt- és munkásalakjait, vöröskatonáit, az ellenforradalmárok, csendőrök figuráit. A ruházat, fegyverek hiteles ábrázolására is gondot fordított a művész. Nyisztor Györgyön kívül még két kommunista mártír — a Kerekestestvérek — is portrészerűen szerepel a falképen. Egyémtett figuráik lelkiállapotukat is elárulják. A részletgazdag megoldások és az eseményekhez kötődő motívumok nem. teszik illusztratívvá a falképet. Kurucz D. István nagyvonalúan komponált jelenetei egységet .alkotnak: a secco monumentális hatású. Kurucz műve olyan helyen van, ahol sokan fordulnak meg a szocialista építés vezetői és közemberei közül. Egy pártszékház tanácstermét díszítő festménytől joggal várhatták el a megbízók a párt eszméinek szolgálatát. Kurucz D. István falképe teljesíti ezt a feladatot. H e i ti e r László 114
