Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Simon Endre: Gellért Oszkár és Pável Ágoston levelezése
SIMON ENDRE Gellért Oszkár és Pável Ágoston levelezése Gellert Oszkár a Nyugat megszűnéséig intézte a folyóirat levelezését. Vannak ennek a levelezésnek vasi vonatkozásai! is. A Pável család tulajdonában van 15 levél, amely Gellért Oszkár válaszait tartalmazza Pável leveleire. A levelek fejlécén a Nyugat cégjelzése. Valamennyi géppel van írva, itt-ott Gellért javítása látható rajtuk és aláírása. Mit is tartalmaznak, miről is szólnak ezek a levelek? Nem baráti levelek ezek, hanem könyvkiadási problémát tárgyalók. Az első 1931. augusztus 22-én, az utolsó 1937. november 25-én kelt. Pável tanárkodása, múzeumi tevékenysége mellett szláv nyelvekből fordított is. Nyaranta szülőföldjén járt, s ilyenkor átolvasta ott egy egész év irodalmi termését. Különösen érdekelte Iván Cankar (1876—1918) szlovén regény- és drámaíró élete és művei. Ez a rokonszenv onnan eredt, hogy mindkettő a szlovén nép fia, közöttük az életkorban is csak 10 év eltolódás van, és mindketten a kicsi és szegény, de lelkiekben gazdag szlovén nép felvirágoztatásáért harcoltak. A Cankar-művek egy részének magyar fordításai az 1929—33-as gazdasági válság időszakában készültek el, és ezeket szerette volna kiadni Pável Magyarországon, mivel eddig Cankar ismeretlen volt a magyar olvasók előtt. Ezzel a céllal kereste fel Pável a Nyugatot, hogy kiadót keressen fordításai számára. Az első megkeresésre a következő válasz jön: Bpest, 1931. augusztus 22. Igen tisztelt Uram! Nagyon fájlaljuk, hogy a Nyugat jelenlegi terjedelme nem ad nekünk módot arra, hogy Cankartól valamit kiadhassunk, de ha Ön figyelemmel kíséri folyóiratunkat, észrevehette, hogy az utóbbi időben fordítások közléséről le kellett mondanunk. Mihelyt a helyzet változik s a lap terjedelmét növelhetjük, örömmel fogunk visszatérni szíves ajánlatára. Igaz tisztelettel: Gellért Oszkár s. k. A gazdasági válság a folyóiratok példányszámát és terjedelmét is megnyirbálta. Gellértnek bármennyire is tetszett Pável ajánlata, nem tudta kiadatni, pedig talán sohasem volt találóbb a mondanivalója, mint abban az időben, hiszen Cankar apjának, a tönkrement és szegénysorra vetődött szabónak és anyjának, a szegényparaszti sorból származott asszonynak életét mondja el. Ezért érezte Pável ilyen közelállónak ,,Jernej szolgalegény és az ő igazsága” c. regényt. Pávelt a sikertelenség nem keserítette el. Az íróasztal fiókjába teszi a fordítást, de nem mond le róla. Délszáv költőket fordít, gyűjti az anyagot egy nagy antológia kiadásához, amely felöleli az egész délszláv irodalmat. Erről 71
