Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1968 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Katsányi Sándor: A Parlagi Múzsa költője

mint a szomszéd helyek is. Minden tudományok az Armalisban s eszök a Do- natioban nyugszik. Úr Isten! jutok-e még valaha valódi emberek közé!?... Határunk, ne mondjam: a falunk is tele zsivánnyal és a mezőn a szántó embert is ruhájától megfosztják; már engemet is megkerestek.”

Édes Gergely ebben a közösségben végletesen magára marad. Elszakadt írótársaitól is. A Mondolat megjelenésének, az ortológus-neológus harcok fellángolásának évei ezek; a balatonhenyei poéta egyik táborral sem tud igazi kapcsolatot teremteni. Széphalom nem fogadja be. Három évig megszakad levelezése Kazinczyval. (A mester egyébként sose tudta szívébe zárni buzgó tisztelőjét. „Levelét eltéptem s válasz nélkül hagytam” — írja róla 1811-ben Kis Jánosnak.) Ugyanakkor nem tudott közelebbi kapcsolatot találni az ekkor mind erőteljesebbé váló veszprémi—zalai írói csoportosulással sem, pedig a Mondo- lat-osok igyekeztek táborukba vonni őt. „Csupán egyszer vegyült ő is a Kazinczy orthographiáját gúnyolok közé, midőn Balatonhenyében nálunk (volt) Somogyi Gedeon, a Mondolat című gunyor kiadója; a Kazinczy, Péchy, Polohy, Szabolchy nevek hangzottak gúnyolok közé nevetésével” — emlékszik vissza Édes Albert apjára.10 Elzárkózik Kisfaludy Sándor körétől is. „Kisfaludy hozzám három mérföldnyire édesget látogatásra, de Széphalom közelebb lenne mégis! hát Patak?” — írja egy levelében. így történik meg, hogy a keszthelyi helikoni ünnepségeken, a zalai—veszprémi írók nagy seregszemléjén sem találjuk őt ott egy alkalommal sem.

Az igazi összeütközés azonban Édes Gergely és a falu birtokosai között történt. Sorozatos támadások után pert indítottak lelkészük ellen; ennek aktái azonban nem kerültek be a zalaegerszegi levéltárba, így csak különböző utalásokból tudunk arra következtetni!, hogy személyes jellegű vádakkal támadták, belekeverve feleségét is.11 A henyei hívek „bizonyos köz botránkoztató és az Eklézsiában zűrzavart okozó cselekedetekre nézve kívánják prédikátorukat változtatni. De maga is éppen ezen okoknál fogva onnan lehető elmozdíttatását kéri” — írja az egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyve.12 A megrágalmazott lelkészt hiába veszi pártfogásába a közgyűlés, s igyekszik elhelyezkedését támogatni, egyik falu sem fogadja el papjának. Mikor a per 1817-ben Édes Gergely felmentésével véget ért, a költő már csaknem egy éve állás nélkül élt Pápán.

Kúp — a begyűjtés évei

A kényszerű pápai tartózkodás egyúttal csendes pihenő is a két munkát és harcot jelentő község: Balatonhenye és Kúp között. A költő megteremti a maga szellemi menedékét: lefordítja Horatius összes versét. S kihasználja az időt, hogy „nem kis utánjárással” állást szerezzen. Biztosra vehetjük, hogy Kupon pártfogói az ő kedvéért hoztak létre önálló eklézsiát, eddig ui. a falu Tapolcaiéhoz tartozott.

Kúp szegény hely volt. Az új lelkész beiktatásakor, 1817-ben 260 lélek lakta, közülük 55 zsellér. A lelkészi fizetés a természetbeni javakon kívül évi 50 forint „kelendő pénz” volt.13 A papra híveihez hasonló mezei munka várt, de Édes Gergely ezt a munkát is szerette és szívesen vállalta:

A gyönyörű földmű — kert, kés, kapa, fejsze, fa és kő Testi gyakorlásim tárgyai voltak elegy.

Nem vala durva, kemény és oly nagy munka, ha kellett, Hogy neki teljes erőm meg nem alázta magát.1'1

119