Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1968 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Cs. Nagy István: A gyermekvers két művésze

A meseszövés a fordulatok mindig-friss izgalmain, a zamatos anekdotikus- ságon túl a leírások érzéki erejében teljesedik ki. A metszet élességével áll elő a tölgyesből a betyár:

Cifra szűrén nyílik a tulipán, gatyája meg tisztább, mint a forrás. Dupla puska vállára fölcsapva, markában meg fényes kanászbalta.

Semmi sem idegenebb Takáts regéjétől, mint az öncélú tündér kedés vagy a rutinos-simaságú mesegördítés. A Balaton-király (igazi krumpliieves-szürcsölő népmeséi király) palotájának leírása pl. nem több a tómélyi-hegyalatti halas- hináros színpompa megidézésénél. A meseszót pedig ritmikaiiag is darabosítja, mintegy hullámtörőt alkalmaz, nehogy andalíthasson az áramlás. Ugyanígy old a rímsablonon, a strófafegyelmen is, hogy alárendelje a verselés minden elemét a regélés döccenőkkel változatos természetességének.

Nyelvében él a költészet, és ezt a verses regét Takáts népköltés-tömörségű fordulatai éltetik. Olyan merítőháló ez a költői nyelv, amelynek „minden szemén halak hemperegnek” (hogy megmaradjunk a regéből „merített” hasonlatnál). A nyelvi szemlélet is a regében győztes halászoké („Jön a bogrács szamártaligába”), kondásoké (. . . „hol fut az igazság? Csak már egyszer megfoghatná farkát! . . Marci ügyéről szólva: „csavar ezen egyet Juhász András”). Kifogyhatatlan a helyzetek láttatása, szinte a beesési szögek villanófényében, s alig van ennél élénkítőbb, ruganyosabban tartó eszköz a stílus „lehetséges unalmai” ellen. Krixen-Krax érkezése a somogyi partra, a halászlé színhelyére: „s épp mikor a hordót teszik gyepre, odafordul a vitorla vászna”. A betyár előtt „Krixen-Krax fején már csúszkál a paróka”. Érdeklődés a megbotozta- tás okáról: „Marci fiam, hogy kerültél hasra?” Mikor Marci megszabadul, úgy szalad, „szinte ragyog talpa”. „Rágördül a szigligeti várra” a nap arany- hintója. A halászlé főzése közben „szállt az illat és a lángok szárnya”. Még a hallhatót is láttatja: a Balaton-király hangja „gyöngyház gömbben szálldogált magasba”. Módjával adagolva néhány merészebb ízű szót is elhelyez: bödön- hajó, cebegve, tölös határ. Egyszerű „halásznyelven” fejezi ki a rege gondolati lényegét is: „A háló meg eztán legyen a tanyáé” — dönt Juhász András, s a halásztanya lakói érzik az „aranyigazságot”.

A verses epika olvastán gyakran támad az a gyanú, hogy prózában többet ért volna, a verses forma eltávolít, mint valami szigetelőanyag. Takáts balatoni regéje priméren, elidegeníthetetlenül költői alkotás. Ugyanazt bizonyítja, mint lírai gyermekversei: Takáts a kettős-oszthatatlan közegből, tájból és történelemből megint erősítő igazságú művet fogott ki. Magas esztétikai örömmel fogadhatják be a gyermekolvasók. Sőt a tizenhat éven fölüliek is.

115