Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1968 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Cs. Nagy István: A gyermekvers két művésze

Pedig a hegy alig látszik,

Diófája körben ázik.

Befagyott az út is oda.

Ládában már a vitorla.

Szinte letaglózó, rövid mondatok. Az oda—vitorla példa Takáts tompa zenéjü disszanáns rímeire. Az egész befejező strófa két merész rímmel lesz feloldóan közvetlen:

Zizeg a tó, jeges lapok cirpelése közt hallgatom, hallgatom, mit zeng a tücsök.

S ragyog a jég, mint a tükör.

Takáts nagy megfigyelő, tűnődő, beleélő. Gondja van arra is, hogy az unalmasabb (mert alig mozgó) jelenségeket közel férkőztesse a gyermeki szemléletihez. Erre egyik eszköze a mérsékelt mesésítés. A Vadrózsában a növény elmeséli élete állapotait. Az Ámyékocska is mesébe öltözteti a természet pár elemét : a napot, a felhőt és az, árnyékot. Különben mindkét versben minden a valóságos helyén marad a mese pólyáló fényeiben.

Takáts a világ jó megfigyeltetőjének szegődik a gyermekek mellé. Görög derűben szemlélteti az elemek és az ember egységét. Vize, ege ragyog, s halászai hiszik — mint a bölcs görögök —, hogy valami jót kell kifogniuk az időből.

Űj gyermekverskötete is a, balatoni táj tündériségében és realitásában fogant: A tündérhal és a háló (Móra Könyvkiadó 1968). Műfaját maga Takáts Gyula jelöli meg árnyalt konkrétsággal: balatoni halászrege. Általánosabb képletbe foglalva: a földrajzi és a történelmi monda sajátos arányú ötvözete. Ba- laton-csobbanású és történelem-zúgású igaz mese, valóságfedezetű rege. A legnemesebb eszmei és művészi minőségek szövedéke a magyar gyermekirodalomnak ez az új remekműve. Takáts forradalmas demokratizmusú regéjében a betyártörténetek indulata munkál. A Balaton Ludas Matyijával ajándékozza meg a költő a mai gyermekolvasót.

Az ilyen ,,mondái sztorit” nem nélkülözheti a mai gyermek sem történelem- szemléletének bontakozásában. Látnia kell a feudális világ valóságos hierarchiáját, ahogy a balatoni rege fénytörésében kirajzolódik a három társadalmi rangfokozat (heroeg, jószágigazgató, hajdú). Milyen hűséggel s a humor milyen erejével érezteti Takáts a társadalmi szinteket, a függések rendszerét, s az egy- táborhoz kötődést is a hercegtől le a hajdúig. Az apparátusszerű rátelepedést az „alsó rend” világára, amely halászokból, kondásokból és igazságosztó sarkan- tyús betyárokból áll össze. Milyen más a fenti és a lenti „halászlé” jelentése!

A lenti világ erkölcsi magasabbrendűsége a cselekmény minden pontján igazolódik: Hattyú Marci visszaengedi a tündérhalat a Balatonba (A szegény halász és nagyravágyó felesége motívuma, csak itt a csodás „háló a hála”), a huszonöt botot a betyár nem osztja ki végig, megvendégelik a zavarodott ura- ságot és a bumfordian gőgös hajdút. A nyelvi jellemzés már a névadással kezdődik, így lesz a tiszta erkölcsű halász Hattyú Marci, a betyár neve még foglalkozását őrzi (Juhász András), a német akcentusú jószágigazgató Krixen-Krax, a rege faragatlan hajdú-kényúra pedig Bükkfa Dani. Egy üdvözlő beszéd vagy párbeszéd parodisztikus szójátéka néhány sorban emlékezetesen jellemzi Danit vagy Krixen-Kraxot.

114