Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1968 / 1. szám - SZEMLE - Palkó István: Veszprém megye irodalmi hagyományai

Ezzel a címmel jelent meg Katsányi Sándor szerkesztésében a Veszprém Megyei Könyvtár kiadványaként közel 19 ív terjedelemben és 32 db képmelléklettel ismertetett kötetünk 1967-ben, amely nemcsak iskolai, de népművelési szempontból is jelentős segédeszköz lehet, ha mondanivalóját a megye kultúrmunkásai be tudják kapcsolni művelődésünk funkciórendszerébe. Csak dicsérni lehet a megye művelődés-szemléletét és konkrét kiadványokig eljutó törekvéseit, amelyekkel nemcsak saját megyéjük szellemi életét reprezentálják, hanem egyben ezt be is kapcsolják az ország szellemi életének vérkeringésébe is. Veszprém megye az elmúlt évfordulós évben az Életünk 3 kötetének társult kiadása mellett még két önálló könyvet is kiadott, mégpedig az Örökösök c. irodalmi antológiát és az itt ismertetett irodalomtörténeti, irodalmi szemelvény-gyűjteményt és adattárt. Mindkét könyv méltón képviseli kiadó megyéje kulturális igényességét, és a társadalmi közhasznúság szempontjait is kielégíti egyben.

Az Örökösökről külön méltatást közlünk, ezért itt e második művel foglalkozunk. A kötetet Simon István útrabocsá- tója és az összeállítók előszava vezeti be. Ezekből megismerhetjük a könyv országos és helyi célkitűzéseit, az összeállítás gyakorlati feladatait, rendszerezését. A kötet első nagyobbik fele szöveggyűjteményeket tartalmaz korszakokhoz kapcsolt rendszerezésben, a középkortól kezdve a török elleni harcok idején, a kuruc- koron, a felvilágosodás korán, a reformkoron, az önkényuralom és kiegyezés korán át a két világháború idejéig és a szocialista építés időszakáig.

A második rész írói életrajzokat nyújt Veszprém megye helységeihez kötötten, a települések alfabétikus sorrendjében, s a kötet használatát a helységnevek mutatója és az érintett írók névmutatója köny- nyíti meg, illetve teszi korszerűvé.

Az első rész szemelvényanyagának a kiválogatásában arra törekedtek, hogy minden korszak arányos képviselethez jusson jellegzetes dokumentumanyagával szem előtt tartva az újszerűség igényeit is. így nemcsak a szélesebb közönség olvashatja érdeklődéssel és tanulsággal, hanem a szűkebb szakmabeliek is: pedagógusok, könyvtárosok, népművelők. A honVeszprém megye irodalmi hagyományai

ismereti munkához minden fórumon igen hasznos kézikönyv ez, hisz hiteles irodalomtörténeti tényanyagot bocsát közre, s tesz könnyen elérhetővé. Nincs terünk arra, hogy minden egyes kor szemelvényanyagát méltassuk, és történeti anyagról lévén szó, erre nincs is szükség, inkább a levonható tanulságok némelyikével foglalkozzunk röviden.

Első tanulságként az anyag egyetemességét jelölhetnénk meg. A Veszprém megyei vonatkozású anyag egyetemes jellegű, azaz egész irodalomtörténetünk metszetét adja. Különösen érvényes ez a megállapítás a régebbi korok anyagára. De a két világháború közti és azt követő időszak szemelvényanyagának sem kell röstelkednie az elődök előtt. Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, Németh László, Radnóti Miklós, Illyés Gyula, Nagy László, Szabó Lőrinc, Simon István, Juhász Ferenc, Ke- resztury Dezső, Déry Tibor stb. fémjelzik ezeket az időszakokat. Kár, hogy Kodo- lányi e szemelvényes részben nincs képviselve a ma élő legnagyobbak közt.

Második tanulságként azt kellene vizsgálnunk, hogy egy tájegység, ez esetben Veszprém megye a maga csodálatos természeti adottságaival, Somlójával, Bakonyával, Balatonával és felejthetetlen tájaival, vidékeivel milyen szerepet játszik a szellemi élet alakításában. Közismert tény, hogy a tájélmény milyen nagy vonzóerőt jelent még az átlagembereknek is, s méginkább a művészeknek, íróknak. Nem véletlen, hogy Veszprém megyénk jóformán minden települése művészettörténeti, irodalomtörténeti, tudománytörténeti jelentőségű. Nem a születés és ide- valódiság okán és jogán, hanem sokkal inkább az idevonzottság alapján is. Ez utóbbi végül is szellemi állásfoglalássá, emberi magatartássá válik, s így a nép-, ország- és hazaszeretetnek tudatosan vállalt állapotává. Ez így volt a múltban, s így van a jelenben is. Ez magyarázza, hogy e megye miért gyűjtőfókusza művészeti és irodalmi életünknek mind ré157