Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Németh Gézáné: Egy zalai klub krónikája
akik megkísérlik megfélemlíteni környezetüket, sakkfiguráknak tekintik embertársaikat, és úgy taposnak mások érdekeire és érzelmeire, akár egy kukacra. Szolgalelkek is akadnak mindig, akik az első erősebb szóra befogják magukat az önjelölt kiskirály kocsija elé. A történelmi előzmények azonban nem magyaráznak meg mindent. Ma a hétköznapok emberének magatartásában látom a legtöbb hibát. Hivatalban és magánéletben, pult előtt és pult mögött annyi felesleges, elkerülhető, kellemetlen és fájdalmas hántásnak tesszük ki egymást. Fáradtak vagyunk, kevés a pénzünk és ezért vagyunk idegesek? Velünk szemben is bizalmatlanok voltak, és most ártatlanoknak fizetjük vissza a kölcsönt? Vagy egész egyszerűen gondolkodásunk és magatartásunk kulturáltságában, demokratizmusában és humanizmusában vannak még hiányosságok? A sokoldalú véleménycsere hozzásegítene az emberméltóság gyakorlati következményeinek és követelményeinek pontos megfogalmazásához, és ezeket a magatartási szabályokat kellene ifjúságunk és egész társadalmunk erkölcsi nevelésének a középpontjába állítanunk. Véleményem szerint az emberméltóság tisztelete általános értékmérő lehet minden magatartásra. Állás, vagyon, nemzetiség, kor és pártállás nélkül érvényes erkölcsi követelmény, öntudat és türelem kell hozzá. Az országgyűlés utolsó ülésszakán több felszólalás is hangsúlyozta, hogy olyan feladat előtt állunk, mely minden erőnk mozgósítását megkívánja. Az erkölcsi erőét is. Az első lépés nem lehet más ebben az irányban, mint az őszinte számvetés. BAKÁCS TIBOR Olajipar: furcsa kettősséget takar ez a szó. Ipar — ez városhoz kapcsolódó fogalom. Olaj! Említésekor az emberek képzettársítás révén falusi miliőbe helyezett szabad térségre gondolnak, sok fúrótoronnyal, s még több himbával. (Megjegyzés: himba az a bólogató szerkezet, melyet óriási szúnyognak neveznek egyes laikusok.) Vagyis ipar -— falun! Ez a kettősség nemcsak látszólagos, erre bizonyíték az ipar és a falu egymásra gyakorolt kölcsönhatása. A dunántúli olajtermelés centruma Gellénháza, mely az olajipar megjelenése előtt csak egy falucska volt a többi hozzá hasonló sok zalai község között. Az ipar először gazdaságilag hatott a falura. Gyors tempóban jutott villanyhoz az ipar révén Gellénháza, ugyancsak emiatt bővült a kereskedelmi hálózat, s építettek jó utat az olajtermelés központja és a megye székhelye között — hogy csak néhányat említsek. A másik — a szellemi változás —■ már nem mutatható ki ilyen egyértelműen. Több tényező bonyolult kapcsolatáról van szó. Figyelembe veendő, hogy az ipar révén sok értelmiségi és nagyüzemi munkás került városból falura, s ezeknek az embereknek kulturális színvonala természetszerűleg magasabb volt, mint az őslakosságé. Az ő feladatuk volt — a falusi értelmiséggel közösen munkálkodva — a falu szellemi életének magasabb szintre való emelése. A másik oldal: vidéken meglehetősen kevés eseményre 134 Egy zalai klub krónikája
