Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)
1968 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Németh Gézáné: Egy zalai klub krónikája
korlátozódik a kulturális lehetőség, ami van, azt kell jól kiaknázni. A kulturális élet programjának kialakításánál tehát figyelembe vették az illetékesek, hogy a művelődési igény magas fokú. Feltételezték, hogy két szempontból is az: egyrészt a városból jött emberek folytatni szeretnék korábbi életmódjukat, melynek szerves része volt a színház, mozi, 'hangversenyek látogatása, másrészt olyan emberek látogatják a kulturális rendezvényeket a legtöbb alkalommal, kiknek eddig nem volt lehetőségük erre. Először a Déryné Színház jelent meg Gellénházán. Előadásai 4—5 év után érdektelenségbe fulladtak. Ugyanez történt a filmvetítéseknél is. A gazdasági és a kulturális élet vezetői, látva ezeket a jelenségeket, más módon, más programmal próbálták felrázni közönyükből a gellénháziakat. Ez sokáig nem járt eredménnyel. Ennek a nagymérvű befelé fordulásnak az okát leegyszerűsítve lehet magyarázni a televízió megjelenésével. Nem vitás, ez is egyik, de nem egyedüli kiváltója az elszigetelődésnek. A probléma megoldását valahol máshol kellett keresni. Ezt tették a dunántúli kőolajtermelő vállalat gazdasági és társadalmi szervezeteinek vezetői is, Salamon Pál író hathatós közreműködésével, mikor több más jellegű sikertelen próbálkozás után, néhány emberrel való személyes beszélgetés alapján, javaslatot tettek egy klub létrehívására. Már a kezdeti eredmények figyelmet felkeltők voltak: a klub alapító tagjainak létszáma 40, s az első klubesten nem negyvenen, hanem mintegy hat- vanan vettek részt. A klub (melynek neve: Olajbányász Művelődési Kör) első rendezvénye óta egy év telt el. Tizenhárom klubösszejövetel volt az elmúlt időben és egyáltalán nem hasonlatosan az előző programokhoz — egyre nagyobb népszerűségnek örvend a gellénháziak körében. Változó a klub tagságának összetétele: voltak régiek, kik más városba, községbe kerültek, vannak új látogatók, kik most ismerkednek a klubélettel. A klub tagságáról még annyit: heterogénnek mondható. Van 8 általános iskolát végzett munkás, s van két diplomával rendelkező főosztályvezető — vannak 18 éves fiatalok és képviselve van az idősebb generáció is. Közös jellemzőjük annyi — ,s ez nem is kevés —: szívesen járnak a klubestekre, nyoma sincs a korábban lépten-nyomon felbukkanó elszigetelődésnek. Hogy mi a titka e jól működő klubnak? Magyarázatként szerepeljen itt néhány klubesti program. Az alapszabály: az OMK tagja az, ,,ki rendszeresen látogatja a klub rendezvényeit és aktív részvételt tanúsít azon”. A klub összejöveteleire minden esetben meghívnak egy-két érdekes embert, kik vérmérsékletük és mondanivalójuk témája szerint vagy előadást tartanak a klubtagoknak, vagy leülnek velük beszélgetni, vitatkozni. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a vendégek látogatása nem korlátozódik csupán az előadások időtartamára. Rendszerint 1—IV2 napot töltenek Gellénházán, ismerkednek a vidékkel és lakóival, s új élményeket gyűjtenek, melyet munkájuk során hasznosítanak. A vendégek névsora kezdődjön az Egyetemi Színpad tagjaival, kik bemutatták a klub közönségének —■ többek között — Sólyom Katival a címszerepben Csokonai: Kamyóné c. komédiájának néhány jelenetét. Érzékeltetve az est sikerét, a krónikához tartozik, nemcsak a nézők számára vált kellemes emlékké Sólyom Katiék vendégszereplése, hanem a művészek is megszerették a klubot és tagságát, s örömmel fogadták el az OMK második meghívását is. Másodízben is kellemes estét töltöttek egymás társaságában: a művészek és a gellénháziak. Ugyancsak nagy sikerrel mutatkozott be a klubban az egyéni, groteszk humoráról közismert Sándor György. Más jellegű klubest volt iaz, melyen vendégként dr. Hirschler Imre nőgyógyász-főorvos vett részt. Nagy érdeklődést váltott ki 135
