Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1968 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kuntár Lajos: Százéves a vasi sajtó

Szombathely a múlt század végén gyorsan és nagy arányban fejlődött. Vasúti csomópont lett. 1865-ben Sopronnal és Nagykanizsával, majd fokozatosan Győrrel, Pozsonnyal, Gráccal és Béccsel került kapcsolatba. Közlekedési adottságai fellendítették gazdasági életét: gyárak, bankok és kereskedelmi cégek alakultak. Természetesen fejlődött a kulturális élete is. A sajtó megindulásának azonban ekkor még sem teremtődtek meg a feltételei. Győrben már 1857 októberében elhagyta a Győri Közlöny első száma a nyomdát. A Zala—Somogyi Közlöny is 1861-ben megindult Nagykanizsán. Szombathely első újságja a kiegyezésig váratott magára.

Szombathely első hosszabb életű és nyomdai úton rendszeresen megjelentetett újságja a Vasmegyei Lapok volt. 1867. október 1-én indult Bertalanffy Imre nyomdájában több egylet közlönyeként. A hetenként egyszer ,,gazdászati ipar, kereskedelmi, társaséleti és szépirodalmi lap” első szerkesztője a megyei

Az első lapok

levéltár nagynevű vezetője, Balogh Gyula volt. 1882-ben a politika is erőteljesebb hangot kapott: a szabadelvű párt vette át. Szerkesztői között találjuk Bertalanffy Józsefet és Éhen Gyulát. Legrégibb munkatársai (Rusa Kálmán, Lipp Vilmos, Chernél Kálmán, Kuncz Adolf, Kőváry Béla) jó tollú, köztiszteletben álló személyek. A neves írógárda színvonalassá és tekintélyessé tette Szombathely első újságját. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy amikor 1896 januárjában egyesült a lap az 1889-ben indult Vasvármegyével, a folyamatosság hű kifejezéseként, a Vasmegyei Lapok „életkora”, a 29. évfolyam került a Vasvármegye néven tovább élő „nyolcéves” lap homlokára.

A kiegyezést követő, különösen pedig a századfordulót megelőző, évtized pezsgő politikai élete Szombathelyen is megteremtette a politikai sajtó kialakulását. 1882-ben a függetlenségi párt Dunántúl néven (többek között Rusa Kálmán, Kővári Kaffehr Béla, ifj. Pázmándy Dénes, Geszner Imre szerkesztésében) indított hetenként egyszer, illetve kétszer megjelenő lapot. A politikai élet alakulása rövid életűvé tette a Dunántúlt: 1894-ben a függetlenségi és a szabadelvű párt egyesülésével beolvadt a Vasmegyei Lapokba.

1889. június 1-én tovább színesedett a vasi sajtó. Kővári Kaffehr Béla szerkesztésében párton kívüli politikai, társadalmi és közgazdasági hetilapként jelent meg a Seiler-nyomdában a Vasvármegye. Első munkatársai Jánossy Gábor, Reez Pál, Füredi Béla, Balassi Viktor és Dömötör Béla voltak, aztán következtek a hivatásos újságírók: Lingauer Albin, Halász József, Radnóti Dénes, Palatínus József, Pilisi Lajos, Hevessy Jenő, Fehér Károly, Tröster Jenő, Sümeghy Jenő és a többiek.

110