Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Pomogáts Béla: Simon István

KÁLDI JUDIT: SIMON ISTVÁN paraszt Pannónia. A környezet és az életforma Simonnak is ugyanazt a belső biztonságot, ösztönös harmóniát sugallja, mint előtte Jankovich Ferencnek, Ta- káts Gyulának, Keresztury Dezsőnek, közelében Káldi Jánosnak, Fodor And­rásnak. Az első versek a környezet idilli derűjét festik, a Kökényes erdőszél, a Nyár a Sárréten, a Május végén Zalában megannyi szelíd tájkép, lágy pasztell­színekben. Még a kőfejtőkkel szabdalt bazaltkúpok ipari vidékének látványa is falusias idillekben jelentkezik: „Hasas pókként csillogó fonálon / (messziről így látszik) csille kúszik” (Vázlatok a bazaltbányáról). S miként a táj, az élet is csupa derű, ajándék, boldog harmónia. Az Estefele szinte Csók István vász­naira kívánkozik: Túl a réten széna fekszik széjjel, de már húzzák fogas gereblyével, a favella jól mozog a kézben, formát húz a borzas petrencéken. 71

Next

/
Thumbnails
Contents