Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Török András: Göcseji Napok, 1967
Cziráki az ábrázolás emberformáló hatásában bízva alkotja nagy elmélyüléssel műveit. Képeiben a festő ernoeri állásfoglalásának őszintesége és az ábrázolás olyanféle áhítata fedezhető fel, mint amilyet Fra Angelico, Masacció vagy Dürer sajátosan tárgyilagos művészete sugall a mai kor embereinek. Műveit szemlélve Szőnyi Istvánnak a művészet korszerűségéről mondott szavai jutnak eszünkbe: „Ha a művészetben valakinek egyéni mondanivalója van, s ezt őszintén, mesterkedés nélkül próbálja kifejezni, lehetetlen, hogy munkája korszerűtlen legyen, mert korának hatása alól még erőszakkal sem tudja kivonni magát.” Czrikáki Lajos, aki nem külsőségekben, hanem művészi etikájában hű követője sokra becsült mesterének, a nagy hagyományokhoz kapcsolódva tükrözi az általa feltárt igazságokat. Figyeli a kort, az élet megnyilvánulásait és tisztul- tan, sok oldalról megvizsgált felelettel igyekszik válaszolni a felmerülő kérdésekre. A budapesti kiállítás a képzőművészeti élet zajosabb nyilvánosságától távol, elmélyült munkával alkotó festő művészetének szélesebb körű meg- és elismerését hozta meg. Heitler László Göcseji Napok, 1967 A „kiállítások városa” lett Zalaegerszeg A tavalyi szerényebb nekiindulás után Németh János kerámia-kiállítása, majd Szabó Sándor, Dús László és Brád András közös tárlata már tavasszal jelezte, hogy „frontáttörés” készül az idén Zalaegerszegen kiállításügyben. S aztán a HL Göcseji Napok néhány hete példás teljességgel megvalósított rendezvényeivel igazolta is a város kulturális „türelmetlenjeinek” izgatott várakozását. így történhetett, hogy Zalaegerszeg krónikájában eleddig példátlanul nagy nézőszám került a kiállítások eredményrovatába. Szerényen becsülve is mintegy negyvenezren — tehát a város összlakosságánál is jóval többen — fordultak meg a bemutatókon. Persze, ezt az örvendetesen nagy közönséget nem teljességgel csak a szorosan vett kulturális értékű művészeti események állították csatasorba kiállítást nézni. Az édesipari bemutató és a virágkiállítás vonzotta talán kétharmad részét ennek a kisvárosban szokatlan közönségáradatnak, s Zalaegerszeg mostani idegenforgalmi plafonja is sokat javított a statisztikán. Mégis, a négy tárlat, a fotókiállítás és a falumúzeum időszaki bemutatója csaknem 15 ezer vendéget hozott emberközelbe a népi és a modern kultúra kincseihez, s ez jótékony erjedést jelez. A kiállítások látogatóinak ellesett szavaival úgy is mondhatnánk: ha van miért, akkor szívesen koptatja a lábát az ember. Nézzük hát, mi1 mozgatta meg a zalaegerszegieket? A rekord nézőszámot vonzó virágkiállítás talán nem tisztán kulturálisnak látott esemény ma még, ám ha a virágnak a modern lakáskultúrában érezhető előretörésére, s a közízlés 129
