Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábics Frigyes: Győri "beszélő házak"

terek és a bennük értelmezett lineáris operációk elméletével kapcsolatban mintegy fél évszázaddal ezelőtt felfedezett...”

Már csak azon kellene tűnődnünk, mi köze mindehhez az egykori kisdiáknak, aki oly nehezen találta meg igazi hivatását. Ha az iskola nem tudta egészen lekötni növendéke szellemi erejét, ennek leggyakrabban idegen nyelvek tanulása látta hasznát. A másik felhasználója az erőfeleslegnek az önképzőkör volt. Ennek pedig — reformkori előzmények nyomán — az irodalom és a történelem művelése volt a fő feladata, ennél tágabb horizontot csak az évenkénti pálya- tételek nyújtottak, minden felsőosztályos tantárgyból kitűzve. Matematikusunk irodalmi próbálkozásai is az akkor iskola által nyújtott legközvetlenebb lehetőségei voltak. Ugyanezt a kitérőt tette meg egy másik nagyhírű matematikus is, König Gyula, az ő fiatalkori versed a Győri Közlöny közölte.

Riesz munkásságát jellemzi a lényeg meglátásának képessége, ennek nyomán a továbbfejlesztés, az általánosítás ereje. Ezzel rokon az a sikeres törekvése, hogy a bonyolult gondolatokat egyszerűsítse, a b:zonyítások hosszadalmas útját lerövidítse. Ennek szolgálatában áll a stílusa is. Ezt már magunk is megfigyelhetjük, páratlanul világos, kifejező, lényeges és lényegtelen közt célszerű rendet találó, hajlékony és célratörő, mint a legnagyobb íróké. Lehet, hogy ezt tanulta meg az önképzőkörben.)

Összegyűjtött műveit több nyelven 1960-ban adta ki a Magyar Tudományos Akadémia. A két vaskos kötet megvan könyvtárunk helytörténeti gyűjteményében is. Por lepte, s mikor kinyitottam, megroppant az enyvezés a gerincén, üdvözlésül az első olvasónak. Mert írója elvont tudományok prófétája volt.

Lavrencic August: Tenger

107