Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábics Frigyes: Győri "beszélő házak"

(Beszélgető társam jogász, jól képzett jogász. Igen elismeri másik diákpaj­tása, Katona Mór jogászprofesszor tudományos eredményeit, de a matemati­kuséval nem tud mit kezdem. Az újabbkori matematika a kívülállónak hézag­mentes rejtély. A középiskolás anyag is századokkal ezelőtti eredményekből szemelget, s jórészt abból, amelynek közvetlen a kapcsolata a szemlélhetővel, fizikával, csillagászattal, mechanikával. Ha magán közvéleménykutatásom során próbáltam Bolyait szóba hozni, a szánházi élménytől ritkán sikerült a párhu­zamosok axiómájához eljutná A XX. századból már nevek sincsenek a köztu­datban. Riesz meg bizonyosan szántszándékkal nem beszélt kártyapartnereinek matematikáról. Megvan erről a véleménye, el is mondta Szegeden, rektori szék­foglalójában: „Ha véletlenül matematikusra hárul az a feladat, hogy tanár­társai, az ifjúság és a művelt közönség előtt tudományáról beszéljen, zavarban van, mert úgy érzi magát, mintha vendégként messze országban járna, melynek lakosai az ő nyelvén nem értenek, és beszédét reménytelenül, csupán a tisztes­ség okáért hallgatják.” Ez a székfoglaló ugyan mutat példákat elemi módszerek felsőbb matematikai alkalmazására, dehát... A Riesz—Fischer-tételről meg vég­képp mit mondana? A derékszögű függvényrendszerekre vonatkozik, s ennek segítségével le lehet írni például egy hangszer alap- és felhangjait. Dehát Lisztet igazán lehet ám enélkül is élvezni. ; Vagy eredményei elismeréséről beszéljen? A hazai elismerés különben is elég lassan követá sikerei külföldi visszhangját. Ez a hivatalos közöny szól az egész matematikának, s siettette külföldre Kármán Tódort, Neumann Jánost, Pálya Györgyöt, Szilárd Leót, és öccsét, Marcellt is: de megkülönböztetett kö­zöny szól neki származása miatt. Még szerencse, hogy világhíre kimenti a fasizmus markából. Az természetes, hogy 1920-ban megkapja a Kolozsvárról áttelepült szegedi tanszéket, de már az akadémiai rendes tagság 1936-ig késik.) —- Szegeden szeretett, de mindig Pestre kívánkozott. (Nem Horthy Szegedét szerette, hanem a tudósokét és művésziekét, amely­nek szellemi arculatán ő is rajzolt vonásokat. Itt derült ki, hogy tudományát nemcsak műveim, hanem szervezni is tudja. Előzmények nélkül, szakkönyvek és folyóiratok nélkül teremt virágzó matemat'kai kultúrát, tudományos közpon­tot, melyre csakhamar az egész matematikus világnak figyelnie kell. Szeged matematikai eredményeit folyóirata, az Acta Scientiarum Matematicarum közli. 1946-ban végre megéri a pesti professzorságot, mintegy szimbólumaként, hogy a felszabadult Magyarországon már arányosabb az eredmény és az elismerés, legalábbis a hivatalos elismerés. Ismét vállal szervező munkát is, most a fasiz­mustól megtizedelt magyar matematika sorait rendezi. Ismételten megkapja a Kossuth-díjat.) — 1945 után már nem találkoztunk vele. Talán nem is járt már Győrött, hozzátartozói közül senki sem jött vissza a koncentrációs táborból. (A felszabadulás utáni évtized az életmű összegezésének korszaka. A szak- irodalom szerint „nemcsak a legkiválóbb matematikusok egyike, hanem világ- viszonylatban is azok között tartják számon, akik a matematikai analízis mo­dern ágainak megalapozására és kifejlesztésére a legnagyobb hatással voltak. Az általa bevezetett fogalmak, az általa kidolgozott módszerek, a neki köszön­hető eredmények, az általa talált bizonyítási eljárások a valós függvénytan, a funkcionálanalízis és az általános topológia klasszikussá vált anyagához tartoz­nak; a funkcionálanalízisnek az utóbbi évtizedekben tapasztalt fejlődéséhez éppen azok a tények adták meg a lökést, amelyeket Riesz Frigyes a függvény­106

Next

/
Thumbnails
Contents