Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábics Frigyes: Győri "beszélő házak"

(Beszélgető társam jogász, jól képzett jogász. Igen elismeri másik diákpajtása, Katona Mór jogászprofesszor tudományos eredményeit, de a matematikuséval nem tud mit kezdem. Az újabbkori matematika a kívülállónak hézagmentes rejtély. A középiskolás anyag is századokkal ezelőtti eredményekből szemelget, s jórészt abból, amelynek közvetlen a kapcsolata a szemlélhetővel, fizikával, csillagászattal, mechanikával. Ha magán közvéleménykutatásom során próbáltam Bolyait szóba hozni, a szánházi élménytől ritkán sikerült a párhuzamosok axiómájához eljutná A XX. századból már nevek sincsenek a köztudatban. Riesz meg bizonyosan szántszándékkal nem beszélt kártyapartnereinek matematikáról. Megvan erről a véleménye, el is mondta Szegeden, rektori székfoglalójában: „Ha véletlenül matematikusra hárul az a feladat, hogy tanártársai, az ifjúság és a művelt közönség előtt tudományáról beszéljen, zavarban van, mert úgy érzi magát, mintha vendégként messze országban járna, melynek lakosai az ő nyelvén nem értenek, és beszédét reménytelenül, csupán a tisztesség okáért hallgatják.” Ez a székfoglaló ugyan mutat példákat elemi módszerek felsőbb matematikai alkalmazására, dehát... A Riesz—Fischer-tételről meg végképp mit mondana? A derékszögű függvényrendszerekre vonatkozik, s ennek segítségével le lehet írni például egy hangszer alap- és felhangjait. Dehát Lisztet igazán lehet ám enélkül is élvezni. ;

Vagy eredményei elismeréséről beszéljen? A hazai elismerés különben is elég lassan követá sikerei külföldi visszhangját. Ez a hivatalos közöny szól az egész matematikának, s siettette külföldre Kármán Tódort, Neumann Jánost, Pálya Györgyöt, Szilárd Leót, és öccsét, Marcellt is: de megkülönböztetett közöny szól neki származása miatt. Még szerencse, hogy világhíre kimenti a fasizmus markából. Az természetes, hogy 1920-ban megkapja a Kolozsvárról áttelepült szegedi tanszéket, de már az akadémiai rendes tagság 1936-ig késik.)

—- Szegeden szeretett, de mindig Pestre kívánkozott.

(Nem Horthy Szegedét szerette, hanem a tudósokét és művésziekét, amelynek szellemi arculatán ő is rajzolt vonásokat. Itt derült ki, hogy tudományát nemcsak műveim, hanem szervezni is tudja. Előzmények nélkül, szakkönyvek és folyóiratok nélkül teremt virágzó matemat'kai kultúrát, tudományos központot, melyre csakhamar az egész matematikus világnak figyelnie kell. Szeged matematikai eredményeit folyóirata, az Acta Scientiarum Matematicarum közli. 1946-ban végre megéri a pesti professzorságot, mintegy szimbólumaként, hogy a felszabadult Magyarországon már arányosabb az eredmény és az elismerés, legalábbis a hivatalos elismerés. Ismét vállal szervező munkát is, most a fasizmustól megtizedelt magyar matematika sorait rendezi. Ismételten megkapja a Kossuth-díjat.)

— 1945 után már nem találkoztunk vele. Talán nem is járt már Győrött, hozzátartozói közül senki sem jött vissza a koncentrációs táborból.

(A felszabadulás utáni évtized az életmű összegezésének korszaka. A szak- irodalom szerint „nemcsak a legkiválóbb matematikusok egyike, hanem világ- viszonylatban is azok között tartják számon, akik a matematikai analízis modern ágainak megalapozására és kifejlesztésére a legnagyobb hatással voltak. Az általa bevezetett fogalmak, az általa kidolgozott módszerek, a neki köszönhető eredmények, az általa talált bizonyítási eljárások a valós függvénytan, a funkcionálanalízis és az általános topológia klasszikussá vált anyagához tartoznak; a funkcionálanalízisnek az utóbbi évtizedekben tapasztalt fejlődéséhez éppen azok a tények adták meg a lökést, amelyeket Riesz Frigyes a függvény106