Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Varga Béla: Az 1917. évi oroszországi forradalmak visszhangja Veszprém megye korabeli sajtójában

részen és egészen uj csapásokon haladva jog igyekezni a háború végét eljuttatni a békét sóvárgó emberiséghez.

Úgy látszik, ez az ember valóban megérkezett, és úgy látszik, hogy azokt akik a világtörténelem eddigi példáin okulva egy olyan ember megérkezését várták, nem csalódlak. Mi Leninben látjuk ezt az uj embert. A rettenetes erejű orosz forradalom vetette őt felszínre, ez az orosz forradalom robbantotta ki a semmiségből, a szibériai bányákból és a hatalmas orosz pusztaságokból azt a hatalmas tüzet, amely eggyé forrott Lenin személyében.

Nem tudunk Leninről semmi különöset, de azt látjuk, hogy értékes, egész ember. Ha törekvése ma még nem is vezethet teljes célhoz, ha még nem terjeszti ki áldó kezét a világra a béke, akkor is megindította azt a lavinát, amely lavina ki tudja merre fut és ki tudja hol áll meg. Merész kézzel nyúlt bele a diplomáciai szövevények darázsfészkébe, és a nagy cél, a béke érdekében tudta mellőzni a bevett és megrögzött diplomáciai formákat.

Lenin volt az, aki a háború ördögét a béke angyalának segítségével legyőzte. Ha csak annak a száznyolcvan millió embernek szerezte meg egyenlőre a békét, amely Oroszország alattvalója, már nagy és világtörténelmi munkát végzett.

Lenin merész császármetszéssel próbálta az orosz nép háborúját elintézni■ és amint látszik, a császármetszés sikerült.. ■”

(Pápai Lapok, 1918. január 13.)

— „Politikai légvárak. (—a.)

A politikai légváraknak is lélektani folyamatuk van. Elnyomás, jogtalanság, rossz gazdasági rendszerek életterhei szinte fizikai hatásokkal szítják az elégedetlenséget ...

A propaganda megindult, hogy világbolondító teóriájuk jobb állami és társadalmi életet teremtsen. És az eredmény? ... Mindenek megnyugtatására politikai csőd, hangzatos világbotrány... A világboldogitás fanatizmusa összeütközött a józan polgári rend szabadságot, nemzeti életet s népjólétet biztositó akaratával. A rajongásból rögeszme lett, apostoli igehirdetésből szellemi anar- kia, az egyéni akaratot, véleményszabadságot vérbefojtó rémuralom... így lett az eszményből az erőszak véres rendszere, a bolseviki békevágy hatalmi vágy...

Veszedelme lenne ez nálunk is az igazi demokráciának, az egységes nemzeti államnak. Résen álljunk tehát, hogy bomlasztó rögeszmék hozzánk be ne törjenek, hogy a magyar nép lelkivilágát meg ne fertőzzék ...”

(Veszprémi Hirlap, 1918. február 10. 1—2. 1.)

— „A szellemi fertőzés ellen.

... Félő,..., hogy az a szellemi és erkölcsi fertőzés, amely az orosz népet az állami szétbomlás útjára vezette, a mi hazasiető véreink gondolkodását, eszmei világát is befolyásolva érintette. Védekezünk tehát a bolseviki eszmék ellen. Mert öngyilkosság lenne, ha megengednénk, hogy ezekkel a magyar nép érzését, szellemét, erkölcsét megfertőznék. Helyes tehát az az erkölcsi vesztegzár, amelynek a hazatérőket a honvédelmi kormány aláveti, hogy azután nyugodt lélekkel állíthassa be őket a nép közé, a családi körbe s ha a végzet még mindig úgy követeli: a hadsorokba.”

(Veszprémvármegye, 1918. március 10. 1. 1.)

Ötven éve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével az emberiség új dicsőséges korszaka kezdődött el. Rendkívül fontos fordulópont ez hazánk és népünk történetében is. Hiszen a szovjet példa egyik legnagyobb ösztönzőerő volt 1919-ben, az első magyar proletárállam, a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság megteremtésében. Az első magyar munkásfiatalom elbukott ugyan, de a szocializmust építő szovjet nép a fasizmus ellen folytatott világméretű harc során 1945-ben fegyveres erővel szabadította fel dolgozó népünket, és teremtette meg ezzel hazánkban is a szocialista társadalom felépítésének alapvető feltételét.

85