Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Varga Béla: Az 1917. évi oroszországi forradalmak visszhangja Veszprém megye korabeli sajtójában
IV. A demokratikus szabadságjogokról Az orosz munkásosztály a hatalom megragadásával, majd pedig rendeletekkel biztosította a legszélesebb demokratikus szabadságjogokat az addig elnyomott dolgozó tömegek számára. Intézkedett a rendi előjogok és korlátozások megszüntetéséről, az általános választójog bevezetéséről, a proletár internacionalizmus szellemében rendezte a Szovjetunióban élő nemzetiségek problémáját stb. Érdekes, hogy a fenti kérdésekben talán a legteljesebben szolgálta ki a magyar uralkodó osztályok érdekeit a Veszprém megyei sajtó. A demokratikus szabadságjogok kiszélesítése ügyében a demagógia egész sor változatát vonultatta fel. Helyeselte a választójog korlátozott kiszélesítését, és mereven elzárkózott a nemzetiségi probléma felvetésétől és a magyar szupremáeia feladásától. — „ Demokrácia. Ma a m.ágnás, bankár, nagybérlő, földesur, gyáros, iparos, gyárimunkás, napszámos mind hangoztatja: demokrata vagyok. A jelszó, ha helyesen értelmezzük, igen szép. Ha azt értem alatta, hogy kívánatos, miszerint az emberiség minél nagyobb tömege részesüljön a kultúra és anyagi jólét áldásaiban, senkinek sem lehet kifogása ellene. A lehető legkeresztényebb életfelfogás, az embernek, mint Isten képmásának becsülése és értékelése. Jogot ad a társadalom nagy rétegeinek, de kötelességteljesítést és az embertárs megbecsülését várja a legalacsonyabb néposztálytól is ...” (Veszprémi Hírlap 1917. július 22. 1—2. 1.) — „Keresztény demokratizmus. .. . legyen tisztességes, keresztény demokrácia... legyen az isteni és emberi jogokat igazán tisztelő ... A népakarat magában■ véve még nem jelenti azt is, hogy az már magában véve jó .. (Pápa és Vidéke, 1917. szeptember 2.) — „Magyar szupremáeia, ... A magyar szupremáeia tehát azt jelenti, hogy Magyarországon a magyaroké ez az erő és képesség és hogy a magyarság legszentebb érdeke, hogy ezt az erőt szét ne forgácsolják az itt jó módban élő nemzetiségek, amelyekből hiányzik ez az erő és csupán a romboláshoz van képességük, az leolvasható a történelem lapjairól...” (Veszprémmegyei Üjság, 1917. szeptember 30. 1. 1.) — „Nemzetiségi kérdés. ... mi nem félünk a demokráciától, sem a népjogoktól! Hiszen a demokrácia mindig fejlődést, haladást jelent- De legyen az a demokrácia magyar, a nép is, amely élvezi magyar és az egyenlő „Ember” is magyar! Akkor majd nem lesz többé „mumus” a nemzetiségi kérdés és majd nem lehet bennünket sem „kishi- tüeknek” nevezni, azért mert óvatosak vagyunk ...” (Veszprémmegyei Újság, 1917. december 6. 1. 1.) — „Lelkiismeretesen! A Ház asztalán fekszik a választójogi miniszter alkotása... ez a két szokatlanul súlyos kötet ott pihen a kráterben, ahonnét a törvény lávája árad az országra, mintha jelezni akarná azokat a súlyos aggodalmakat, amelyeket a választójogi javaslat széles rétegekben keltett. Ki tudja, az a törvény... nem lesz-e az a millió métermázsás nehezék, amely az egységes államterület korongjáról idővel a nemzetiségieket az etnográfiai határok mentén, egyiket a másik után lehasogatja... Senki sem olyan elfogult és senki sem olyan önző, hogy ellensége legyen a jogkiterjesztésnek. De a magyarságot és az állam magyar jellegét semmivel, a jogkiterjesztés magasztos eszméjével sem szabad 82
