Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Varga Béla: Az 1917. évi oroszországi forradalmak visszhangja Veszprém megye korabeli sajtójában
tönkre lenni... Ha most rossz irányban indultunk el, akkor tudnunk kell, hogy az elkövetett hiba után alig van többé lehetőség a jóvátételre, mert egy választójogi törvényt csak tovább építeni, csak előbbre vinni lehet, visszafejleszteni alig. És pedig annál kevésbé, minél szélesebbkörü az a választótörvény.. (Veszprémi Hirlap_ 1917. december 30. 1. 1.) V. Az oroszországi forradalmakról „És végigszáguld viharthordó szárnyon — Az igazságnak szava Péterváron,” — írja Somlyó Zoltán: Hol van a cár? c. versében már 1917. április 29-én, a Borszem Jankó c. lapban. A februári forradalom hírére viszonylag gyorsan reagáltak a Veszprém megyei lapok is. Az első írásokban még örömmel üdvözölték azt. Vagy azért, mert nem ismerték eléggé az események alakulását, s nem látták a forradalom továbbfejlődésének várható tendenciáit. Vagy azért, mert csak egyetlen lehetőséget vettek számításba: a cári Oroszország társadalmának felbomlásával az egyik legnagyobb ellenfélnek a háborúból való várható kiesését, s ezzel a háború győzelmes befejezésének nagyobb lehetőségét. Viszonylag gyorsan felismerték azonban, hogy az orosz síkságon gyújtott láng felégetheti a magyar ugart is. 1918 nyarától egyre kevesebb írás foglalkozik az oroszországi eseményekkel. Az októberi forradalommal pedig már az egyszerű híradásokban is csak keveset foglalkoznak. A megjelenő egy-két kommentár politikai légvárnak, szellemi anarchiának, véres erőszaknak, véleményszabadságot vérbefojtó rémuralomnak festette az orosz munkásosztály hatalmát. A néptömegek rokonszenve mindezek ellenére vidéken is egyre jobban az orosz forradalom felé fordult. Más forrásokból, elsősorban a hazatérő hadifoglyok elbeszéléseiből jól ismerték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom igazi célját és eredményét. — Igaz, meg is indították a harcot a hazatérő hadifoglyok „szellemi fertőzése” ellen. — A nép igazi gondolkodását fejezte ki a Pápai Lapok 1918. január 13—i számában megjelent „Lenin” című írás, amelyet Csaba Imre szerint (Csaba Imre: A Tanács- köztársaság Veszprém megyében. Veszprém, 1959. 17. 1.) .. valószínűleg a Pápán, baloldali értelmiségiekből alakult Galilei kör valamelyik tagja... írt.. .” — „Az Isten keze. Oroszország fővárosából, Szentpétervárról jött a híradás: „Kitört a forradalom. A forradalmárok elfogták az egész orosz kormányt. A helyőrség csatlakozott a forradalmárokhoz. Forradalmi kormány vette át az ügyek vezetését és rendet csinált.” ... És ime, az Isten keze, aki nem ver bottal, a nagy világrenditő események végzetszerü terminusán, március 15-én, a saját népének a fegyvereit fordítja az eddigi bajok kutforrása, a cárizmus ellen... Az orosz nép ítélt s ítéletét végre is hajtja. S az orosz nép, amely szabadságának biztosítása végett kell, hogy tömörítse az ő anyagi és intellektuális erejét, nem fogja folytatni azt a háborút, amelyet az általa megtört cárizmus kezdett...” (Veszprémmegyei Újság, 1917. március 18.) — „Az orosz forradalom. Az a belső, évek óta tartó forrongás, zűrzavar, a hatalom nyomása, az alattvalók törtetése az új idők szellemi mozgalmainak hatása alatt a hatalom törekvéseivel szemben megtermetté végre gyümölcsét. Oroszország lerázta az állami abszolutizmus igáját... A hozzánk érkezett híradások szerint a lakosság mindenütt megelégedéssel csatlakozott az uj irányzathoz... 83
