Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Varga Béla: Az 1917. évi oroszországi forradalmak visszhangja Veszprém megye korabeli sajtójában
Mit jelent nekünk az orosz különbéke? Jelenti mindenekelőtt a megbecsülhetetlen nagy, bár negativ jellegű eredményt, hogy t. i. a többezer kilométer hosszú orosz (s a vele kapcsolatos román) fronton az ellenségeskedések egy csapásra végleg megszűntek. Jelenti, hogy ott több vér már nem folyik. Jelenti, hogy az ágyuk dübörgése elnémul, hogy a fegyverek zaja elcsitul, hogy az égő falvak rémes világossága nem lesz többé Útmutatója annak, hogy merre jár a pusztulás, a halál... Rendkívül fontos hatása a keleti front teljes fölszabadulásának az is, hogy most fokozottabb erővel vethetjük magunkat egyéb ellenségeinkre. Most azokon a sor. Döbbenetes matematikai pontossággal láthatták eddig a földöntúli igazságszolgáltatásnak büntető ostorát működni. Most érezniük kell, hogy ők következnek .. (Zircz és Vidéke, 1918. március 9. 1. 1.) III. A földkérdésről Az oroszországi forradalmak egyik központi problémája a földkérdés megoldása volt. A parasztküldöttek I. összoroszországi kongresszusa már 1917 májusában határozati javaslatot fogadott el az agrárkérdésről, a fiatal szovjethatalom pedig már október 26-án (1917. nov. 8.) dekrétumot adott ki a földről. A magyarországi viszonyok ismerői: a haladás érdekében tevékenykedők és az uralkodó osztály tagjai egyaránt tudták, hogy hazánk társadalmi problémáit sem lehet másképpen rendezni, csak a földkérdéssel együtt. A hatalmas egyházi és földesúri földbirtokok tulajdonosai Veszprém megyében is nagyon jól tudták, hogy a parasztság több évszázados földéhségét ki kell elégíteni — legalább szóval, vagy megfoghatatlan szép ígéretekkel. De azt is tudták, hogy már a probléma felvetésével is nagyon vigyázni kell, hiszen ez rájuk nézve nagyon veszélyes útra vezethet. Így azután a földkérdést vagy „agyonhallgatták”, vagy nekik megfelelően vetették fel. — „Már egy éve, hogy Prohászlca püspök ajkán felhangzott a Magyar Gazda- szövetség közgyűlésén a magyar föld fenséges himnusza, azóta állandóan az érdeklődés középpontjában áll a földkérdés... Mi a magyar vérrel áztatott földet nem egyszerű árunak és eszköznek tekintjük, hanem szent kincsnek, ezeréves áldozati oltárnak ■.. Ha a bankokat valóban önzetlen vágy hevíti a mezőgazdasági kultúra emelésére ... ne akarjanak egész járásokat és vármegyéket hatalmukba keríteni akkor, amikor a földéhes magyarság földhiány miatt kénytelen kivándorolni az országból... Nem beszélünk radikális, ingyenes földosztásról, de ha a bankok számára van föld, akkor az állam elsősorban az állami és községi nagybirtokokból (Kiemelés: V. B.) szerezzen azok számára is, akik rendelkeznek azokkal a feltételekkel, amelyek folytán ők tényleg a földnek anyagilag és erkölcsileg független, szabad urai maradhatnak... mert nem a választójog és a bankok gazdálkodása, hanem a magyar föld magyar fiainak függetlensége, hazaszeretete, megelégedése, erősödése és boldogulása tartja vállain az ezeréves haza királyi épületének pilléreit.” (Veszprémi Hírlap, 1917. március 18. 3. 1.) — „Földet a rokkantaknak! ... A föld az, amely ideálként lebeg minden magyar szemei előtt.. . csakis a föld lehet az, amellyel megjutalmazhatjuk azokat, akiknek a világháború elvette testük épségét.. (Pápai Lapok, 1918. február 18. 1. 1.) 81
