Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 2. szám - SZEMLE - Érsekujváry Lajos: Gyóni Géza: Csak egy éjszakára
útjaival, fölsejlenek műveltség-élményei, tudás- és tapasztalásállaga. A férfikor gondjaival vesződik. Az egyre bonyolódó élet új alapképleteit keresi, változó morál- és szépség-normákat asszimilál, tanulva tanítja civilizáció és technika hasznait fölismerni, lebecsülés vagy túlértékelés veszélye nélkül humanizálni. Radnóti szülőházára táblát helyeznek. Csoóri lemond a már közismert életrajzi adatok elsorolásáról, inkább töprengéseit közli: „... az utókor tisztelni való önzése fejeződik ki meztelenül és rokonszenvesen. A kőbe vagy márványba vésett sorok valójában már nem is nagy halottaknak szólnak, hanem az élőknek. Nekünk van szükségünk emlékekre, halállal hitelesített eszményképekre és mércére”. Nem érzeleg, hanem érez. Nem tolakszik, hanem kommentál és meggondolkoztat. A kötet arcképcsarnokában József Attila a Téli éjszaka purgatóriumának sistergésében áll. Ez a tanulmány a Miért szép? c. gyűjtemény egyik legpregnánsabb verselemzése volt. Mintha újraszülte volna magának az írót, meg a verset is. Nagy László Zöld angyalát is elemzi. A nagyrabecsült pályatárs „ürügyén” (vonzó ürügy!) önmaga arcát is odarajzolja — nyilván szándóktalanul — a szoboralák mellé, amikor költői hitvallását fölmondja „Érdemes megfigyelni, mire a vers kiteljesedik, s az emGijóni Géza: Csak egy éjszakára A könyv címe Gyóni Géza legismertebb versének címe és refrénje, mely először szerzett nagy hírt nevének, olyan hírt, amely túlterjedt az ország és nyelv határain, s amely Sir Bemard Pares londoni egyetemi tanár 1934-ben tett megállapítása szerint a háborúellenes világirodalomnak egyik „kimagasló gyöngye.” lékek fölidézésétől eljut gyönyörű el- hantolásukig, a Zöld angyal szárnyai egyre fáradtabban verdesnek. Az erőt már látszatra sem ő képviseli tovább, hanem a vers egyszemélyes hőse: a költő. Hogy mi ez az erő? Szerintem ugyanaz, ami a villámoké, ugyanaz, ami a káromkodó szájaké, a megfeszítve is reménykedőké, a féreg nélküli dicsőségé, a magaslati hóé, ugyanaz, ,ami az öntöttvasé, a királyokat perzselő lángoké, ugyanaz, ami a romlással szembeszegülő értelemé, ami az anyanyelvé, mely ro- molhatatlan, ha Nagy László tisztaságú költő beszéli”. S mi hozzátesszük: akkor is, ha Csoóri. S amikor korszerű retorikát emlegettünk, a megjelenítés ilyen indulatára, sodrására gondoltunk és a roman- tikátlan romantika szükségességére. Erre nemcsak e könyve szolgáltat számos példát, hanem pályacsúcsot jelölő dolgozata is a VALÓSÁG márciusi számában, ötletet és ihletet Veres Péter születésnapja adott rá. Hazai értekező prózánk legjobb eredményeit ösz- szesítő, stiláris értékei elsődlegesek, történelemszemlélete, sokszempontú közelítésmódja példamutató. Nemzedéke esszéeredményeire visszatekintve, Sükösd Mihály Árva Bethlen Kata emlékiratait bevezető nagyívű remeklése mellett a helye. Sólymos Ida A kezünkben levő könyv már III. kiadás, bizonyítéka, hogy ma is hírt ver az, akinek „Véres harcok verték fel hírét, — De csak a béke katonája volt”, lehet, hogy néha kikerül az érdeklődés központjából, ahol csak rövid ideig s szenvedélyes viták keretében jelent meg életében, de az emberszívekhez közel áll tagadhatatlanul és időtlenül. Ez a III. kiadás, mely az 1959. évi kiadás változatlan utánnyomása, módszeresen dolgozza fel Gyóni Géza költészetét, bőséges szemelvényekkel mutatja, szinte betűképszerűen az ember és költő Gyóni alakulását. A ciklusos beosztás igen jól vezető út ehhez a célhoz. Mindez nem 156
