Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 2. szám - HAZAI JEGYZETEK - Z. Szabó László - Turi Lajos: Keresztury Dezsőnél Dunántúlról, irodalomról
Húsz évvel ezelőtt ezen a vidéken egyetlen orvos sem volt. Ma három körzeti orvos vigyáz az itt élő nép egészségére. A korszerű, minden igényt kielégítő molnári orvosi rendelőben beszélgettünk dr. Nagy Lajossal, a fiatal, s e népet rendkívüli módon tisztelő és szerető körorvossal a közegészségügy helyzetéről, a falun élő értelmiség felelősségéről — egyszerűen, kötetlenül: — Vas megyéből kerültem ide a Mura mentére. Apám szövetkezeti tag Mind a három gyereke a mi rendszerünk diplomása lett. A nővérem tanár ugyancsak itt Zala megyében. E megyének voltam ösztöndíjasa az egyetemen. Örömmel jöttem Molnáriba. Ennek két esztendeje. Azóta, úgy érzem, megszerettek, befogadtak az emberek. Ezt talán nem is a szavak bizonyítják a legjobban, hanem az, hogy megfogadják a tanácsaimat, hogy zsúfolásig megtöltik a kul- túrházakat egy-egy egészségügyi előadásomon. Társadalmi munkám? Ott vagyok a körzetemben minden rendezvényen. Ezen kívül néhány hónapja a sportkör elnöke vagyok. A napokban várjuk első kisgyermekünk születését. Szeretném, ha a fiam itt a faluban egy jó kis csapatban futballozna. Autó? Nincs, nem is az a legfontosabb. Elmegyek én bárhova motoron is. Hogy minek örültem ebben a két esztendőben a legjobban? Egy falusi orvos nagyon sok örömet találhat munkájában. Nagy örömmel töltött el például, hogy több mint ötvenen voltak a legutóbbi véradáson, hogy sikerült pontosan megállapítanom egy rendkívül ritka foglalkozási betegséget, hogy a napokban felkeresett Árnyék János elvtárs, a járási tanács elnöke, s beszámolhattam neki egészségügyi kultúránk fejlődéséről, hogy a rövid két év alatt megvizsgáltam a körzetem lakosságának 70 százalékát, s még sorolhatnám. Így íródik a Muravidék új története ... Munkával, akarattal, összefogással, fegyelemmel... A riportban megkíséreltük összegezni e mai Mura menti történelem legfontosabb fejezeteit, amelyek kicsit talán arra is választ adnak, hogy miért nem tudják a tótszentmártoni fiatalok, mit is takar a szó: Nevulicá ... Ágoston László (Hogy alkotóműhelynek mi számít, maga a hely, ahol a mű születik, vagy az a táj, ami a fogantatáshoz szükséges ihletet teremti, jelen esetben nem vitás. Költészetének úgyszólván egésze, vagy a köteteket meghatározó címek: a Dunántúli hexameterek, Lassul a szél, végül az egy éve megjelent gyűjteményes kötete, az Emberi nyelven; remek esszéinek tárgyköre, gondoljunk akár a Festetichről szólóra vagy a kitűnő Babits-tanulmányra, a tájat, embert, történelmet egyszerre felvillantó Balaton- könyvre, amelyről a barát Illyés Gyula mondta: „kegyed titokban remekműveket alkot”, mind-mind azt bizonyítják, hogy az ihletés első, de az egész életet kísérő csírái 120 Keresztury Dezsőnél Dunántúlról, irodalomról
