Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kuntár Lajos: A könyvtárügy kezdetei Szombathelyen
Mi sem természetesebb, hogy a főispán! vélemény nem talált ellenvéleményre s a közgyűlés június 15-én leszögezte: „... Eö Kegyelmes Herczegsége örökös Feő Ispán urnák ezen Intézetében a k. k. és rendek tökélletessen megállapodván egyszer s mind az alispányi Hivatal s minden Szolgabiró Urnák s odautaséttatnak, hogy a megyebéli Birtokos Nemes Uraknak a múlt közgyűlés végzése szerént elhatározott megkérettetéséket. is a mostani Ország Gyűlésnek e tárgyban hozandó végzéséig függőben tegyék.”21 Festetics gróf javaslatával és Vasvármegye nemeseinek döntésével foglalkozó dokumentumok igen jellemzőek a korra és a megyét irányító nemességre. Festetics javaslata nemes vármegyékről és szabad királyi városokról beszél, ö tehát országos mozgalmat kívánt elindítani, négy megyében közvetlen felajánlással, másutt pedig példájával akarta a nemeseket áldozatvállalásra buzdítani. Megyéjében, Zalavármegyében kettőezer forintot ajánlott fel, Sopronban és Somogybán is kovásza lett a mozgalomnak. A zalai nemesekre hatott a példa és a Kisfaludy Sándor elnökletével működő „könyvtári bizottság” könyv- és pénzfelajánlást gyűjtött, a somogyiak pedig az olvasó társaság alapításáig jutottak el.22 A vármegye közgyűlésének egyhangú csatlakozása a főispán döntéséhez a nemesség egysíkúságát, vezetőihez simulását és azok kegyének keresését jelenti. Batthyány Fülöp az udvar bizalmi embere és hű kiszolgálója volt. Az osztrák ház nem jó szemmel nézte a magyar nyelv fejlesztését és a nemzeti öntudat éb- resztgetését, az általános műveltség emelését szolgáló törekvéseket, természetes, hogy ugyanezt tette Batthyány is. Véleményét és akaratát még távollétében is érvényre tudta juttatni. A könyvtárügyet tárgyaló nemességben már nyoma sem volt a Szilyvel szemben győzedelmeskedő összefogásnak, a haladás melletti felzárkózásnak. Még az előző évben létrehozott nyelvterjesztő bizottság sem hallatta szavát, pedig, ha más nem, legalább ez karolta volna fel a mozgalmat, s a zalaiak példájára a felajánlásokig elvinni a könyvtáralapítást. Batthyány Fülöp herceg tudatosan akadályozta meg a vasi rendek közadakozását. A könyvtáralapítási terv tárgyalásával szinte egyidőben külsőségekben is bizonyította hűséges ragaszkodását az udvarhoz: megfestette I. Ferenc császár és József nádor arcképét s hogy atyja és ő maga is emlékezetes legyen az utókornak, a két Habsburg mellé két Batthyány képet is festett.23 A vármegye könyvtáralapító mozgalma talán feledésbe is ment volna, ha Kunoss Endre kir. táblai ügyvéd 1834-ben meg nem küldi egyik akkor megjelent könyvét Vasvármegye alispánjának: „Kunoss Endre a kir. Táblánál lévő ügyvéd ur ezen czim alatt: Alapvonalak a Honni nevelés köréből kiadott könyvének egy példányát a Megye Könyvtárába, vagy ha még ez nem létezne a Leveles Tárba leendő tétel és az olvasni- kívánókkal leendő közlés végett ajándékul megküldetvén.” A közgyűlési jegyzőkönyv ezután felidézi a Festetics-féle felajánlást, majd így folytatódik: „... valóban a Nemzeti műveltségnek kifejtődését és így a polgári erkölcsi becsesbb létnek felemelkedését hathatósan elősegélő közhasznú intézet felállít- tódhasson, legközelebb felhívjuk a Rendek figyelmét.”24 Az alispán javaslatára ezután újabb bizottságot bíztak meg Hegedűs György táblabiró, Kossóczy főszolgabíró és Bertha Árpád jegyző személyében a megye könyvtárának „fel-állíttása és elrendelése eránt egy javaslat” előterjesztése érdekében. A bizottság, csakúgy mint elődei, nem sokat tett a megye könyvtárának 82
