Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kuntár Lajos: A könyvtárügy kezdetei Szombathelyen
felállítása érdekében. Nyolc évig semmi nyoma munkájuknak. Végre 1842. november 7-én arra hivatkozva, hogy a megyeházán a könyvtárnak nem lehet helyet szorítani, továbbá, mert pénz sem gyűlt össze az alakításra, a könyvtárügy elhalasztását javasolta egy boldogabb időre.25 * A feudális világ nyomasztó levegője, az osztrák önkény, az egyház elsődlegessége többeket hajtott megyénkben is a haladás táborába, a kibontakozó reform- mozgalom is lelkes támogatókra talált, ezek az erők azonban vezéralak hiányában következetes harcra nem voltak alkalmasak. A kormány akarata az arisztokrácián és az egyházon keresztül feltétlenül érvényesült. A vasi nemesség csak lelkesedni tudott, de cselekedni nem. A megyei könyvtár gondolatát jónak és megvalósítandónak találták, de amikor Batthyány herceg nyilvánvaló szándékkal az elhalasztást javasolta, könnyedén elfogadták a főispáni nemet. Vas megye nemessége is lassan rátért a kapitalista gazdálkodásra, ehhez tőkére volt szüksége, azt pedig a szomszédos Ausztriából tudta leginkább megszerezni. A vasi földbirtokos osztálynak nem volt különösebb konfliktusa a szomszéddal, kapcsolatai, melyek szorosak és gyakoriak voltak, többségükben erősebbeknek bizonyultak a nemzeti függetlenség kérdésénél. A nemzeti kultúra ügye nem érdekelte őket, nem lehetett szívügyük, így érthető, hogy a köz- műveltséget szolgáló könyvtár létrehozását sem támogatták eltökélten. Néhány ülésezés, három bizottság és más semmi. Ez a megyei könyvtár alapításának Vas megyei mérlege a XIX. század elején. Az első közkönyvtárak A magyar radikális értelmiség már az 1700-as évek végén országszerte olvasókörökbe tömörülve ismerkedett a haladó eszmékkel.26 A kormány a Mar- tinovich-mozgalom felszámolása után sietett is betiltani ezeket a szellemi műhelyeket. A féktelen osztrák elnyomás azonban újból felélesztette, sőt megnövelte a társulati szellemet. Ennek hatására születtek — a főváros mintájára — az egész országban a magyar művelődésügy jelentős intézményei: a kaszinók, majd ismét az olvasókörök. A szombathelyi kaszinót 1833-ban alapították. Tagjai saját erejükből könyv- gyűjteményt hoztak létre s ezzel megteremtették Szombathely első közművelődési könyvtárának alapjait. A kaszinó könyvtár közel ötven évig működött. A kiegyezést követő enyhültebb politikai légkörben gombamódra szaporodtak a különféle egyletek, egyesületek, körök. A kapitalizálódó ország növekvő polgársága erőteljesen kívánta a művelődést: követelte a lehetőséget, s mivel ennek hangot is adhatott — a század végére olyan közhangulatot alakított ki, melynek eredményeként az egyletek és a városok egymásután alapították könyvtáraikat. A „Szombathely rend. tan. Város tulajdonát képező Könyvtár” 1880- ban kezdte meg működését.27 A kaszinói könyvtárból továbbfejlődő városi könyvtár 1900-ban a Kultúregyesület tulajdonába került. Szombathely könyvtára a város és a megye támogatásával jelentős közművelődési intézménnyé vált, s alapja lett az 1952-ben rendelettel létrehozott megyei könyvtárnak. JEGYZETEK 1. Savariát Claudius császár alapította 43-ban. Az 1900 éves Szombathely 1943-ban felvette a város címerének szalagjába a C. C. S. betűket (Colonia Claudia Savaria). 2. Ennek ellenére a nagy kiterjedésű győri, valamint a veszprémi és a zágrábi egyházmegyéből 1777-ben leválasztott nyugat-dunántúli püspökség nagy szerepet kapott Szombathely életében. Mindjárt első püspöke: a Mária Terézia kegyét élvező Szily János 83
