Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)

1967 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Várkonyi Nándor: Bardócz Árpád

Bp., 1943 január 23. — Kedves Barátom! 1. Nagyon köszönöm, hogy a Sorsunk múlt évfolyamának hiányzó számait megküldötted s lapodat címemre ez évben is elindítottad. Örömet szerettél vele, mert most a két első évfolyamot beköttethetem könyvtáram számára. Ismételten köszönet érte.

2. Franklinéktól megkaptam Kardos Tibor könyvét. Most foglalkozom vele. Hacsak lehet, 1-ig elküldöm a kéziratot, de ha lekésnék vele, bocsáss meg érte.

3. Kiss Jenő lírájáról hosszabb tanulmányomból készítettem. már egy rövidített cikket a Helikon számára s az a novemberi számban meg is jelent. He vedd rossz néven, de még egyet már nem tudnék csinálni. Egyébként az eredeti tanulmány még mindig elhelyezetlenül nyakamon van. Amikor Tőled elkértem, elküldtem a Termésnek [Kolozsvárra], mert K[iss] J[enő] fölajánlotta a lapot. A Termésben azonban nem jelent meg s hosszabb huzakodás után azt a választ kaptam tőlük, hogy bizonyos szerkesztési szempontok miatt mondtak le a közlésről. A tanulmány alapjában nagyon kedvező K. J.-re, de négy-öt helyen kedvezőtlen megállapításokat is tartalmaz. Valahogy az az érzésem, hogy tanulmányomat ezért nem hozták. Most újból elküldöm a kéziratot, rendelkezzél tetszés szerint vele. Ha érdemesnek tartod bajlódni vele, akár meg is rövidítheted. Természetesnek fogom azonban tartani, ha félreteszed s ezért fölös példányt küldök, visszaküldéssel ne fáradj. Megemlítem, hogy éppen ezzel a munkámmal nincs szerencsém, amelyen pedig a legtöbbet dolgoztam. Igaz, meglátszik rajta, hogy a „régi” esztétikai iskola szerint készítettem. Nem benyomásokat dolgoztam fel, hanem a szövegből pontosan kiirt és rendezett adatokat. K. J. személyéről ma sem tudok semmi közelebbit. De rögtön feltűnt, hogy élete mennyire beágazik lírájába, mennyire összekapcsolódik vele. Érdekesnek találtam kihámozni a versekből egy egészen ismeretlen ember élete folyását. így jött létre az 1. rész, amelyet hasonlóan részletes kijegyzések után követett a 2. rész a hasonlatokról és metaforákról, a 3. rész a költő realizmusáról, a 4. rész könnyed kedélyéről, az 5. rész nyelvezetéről, szókincséről és verseléséről, a 6. rész szociális állásfoglalásáról és faji érzéséről. Értékei mellett rámutatok fogyatékosságaira is. Teljes képet akartam róla adni s ez nyújtotta el a tanulmányt annyira, hogy nem tudom elhelyezni.

4. Kovács László 50. születésnapja alkalmából a mellékelt méltatást írtam róla. Ezt sem tudom elhelyezni, mert a lapok nem látnak elegendő jogcímet egy ily cikk közlésére. Belátom, igazuk is van, hiszen ilyképpen nem kerülnének ki az „évfordulók”-ból s a féltékenykedéseknek és nehezteléseknek özönét zúdítanák magukra. Mindazonáltal elküldöm Neked, hátha az évfordulóra utaló bevezető és záró soroknak elhagyásával használhatónak tartod, mint olyan tanulmányt, mely „Az irodalom utján” cimü tanulmánykötet [Kovács László könyve] megjelenése alkalmából íródott. Ha azonban nagyon is elkésettnek találnád ezt a jogcímet vagy olyannak a tanulmányt, melyből a kezdő és záró sorok törlése után is kirí az alkalomsze- rüség, úgy egyszerűen tedd félre ezt a kéziratot is, azonban ezt a legközelebbi alkalommal légy szives visszaküldeni, mert szükségem lehet rá.

5. Mellékelten küldöm a múltkor már említett „Könyörgés az aranyfényhez” című versemet is. Kérlek, bíráld el a legnagyobb szigorúsággal.

6. Hárcpn könyvet kaptam az Erdélyi Szépmives Céh legújabb kiadmányaiból. Szeretném mérsékelt terjedelemben ismertetni a Sorsunk-ban. Ezt

71