Életünk, 1967 (5. évfolyam, 1-3. szám)
1967 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Várkonyi Nándor: Bardócz Árpád
lagos kritikát Írni mai írókról. Az illetők személye nincs kiválogatva. Úgy gondoltam, hogy olvasmányaimra, kedvem megnyilatkozásaira, szóval bizonyos tekintetben a kedvező véletlenre bizom, hogy kiket vegyek toliam alá. Kiss Jenőt eleddig alig ismertem. Most megjelent kötetét [„Napforduló”] a Helikon küldte el bírálatra. Első kötetét a szerző küldte meg. Meglepődve ismertem fel a két kötetben egy nem mindennapi tehetséget. Sem barátság, sem beajánlás, sem semmiféle mellék szempont nem vezetett akkor, amikor a kritikát írtam. Maga a költő adott oly gazdag anyagot a bírálatra, hogy az ismertetés tanulmánnyá nőtte ki magát, melyen meglehetősen sokáig, igen nagy kedvvel és örömmel dolgoztam. Amikor a Helikon a kéziratot terjedelme miatt visszaküldte, azért továbbítottam Hozzád, mert reménykedtem, hogy a Sorsunk-ban talán több hely és lehetőség van a megjelentetésére. De a Sorsunk-nál, tényleg, még az aránytalanság esete is fennáll. Nagyon kérlek, jelen levelem vétele után zárd borítékba a kéziratot s légy szives visszaküldeni, mert itt Pesten meg akarnám még próbálni az elhelyezését egy-két helyen. 5. Nagy örömmel dolgozom a Sorsunk-nak. Kár, hogy személyesen nem érintkezhetünk. .. ... A legmelegebb barátsággal üdvözöl igaz hived Bardócz Árpád. Budapest, 1942 dec. 5. — Kedves Barátom! Még október 15-én kelt leveledben több munka megküldését helyezted kilátásba, október 26-án pedig azzal örvendeztettél meg, hogy részletesebben fogsz Írni. Azóta, sajnos, se levél, se könyv nem érkezett hozzám Tőled. Szinte aggódom, hogy tudtomon kívül nem adtam-e valami okot arra, hogy neheztelj rám. Eddig nagy elfoglaltságoddal nyugtattam meg magamat, de most már jót tennél velem, ha bármi formában életjelt adnál Magadról. Mellékelten egy kis ismertetést küldök Zolnai Klárának, a kitűnő bibliográfusnak nemrég megjelent újabb könyvéről, örülnék, ha helyet tudnál neki szorítani a Sorsunk-ban. A szerző mindenképen megérdemelné, hogy munkája legalább meg legyen említve a nyilvánosság előtt is, mert szorgalmas munkának és kiváló szaktudásnak a gyümölcse ... [Üdvözlet, aláírás.] [Zolnai Klára könyve Mátyás király könyvtárának bibliográfiája volt.] Budapest, 1942 dec. 13. — Kedves, jó Barátom! 1. Örülök, hogy hosszú hallgatásodnak csak technikai oka volt. — 2. Az Aranylegendát s az Officina Almanachját megkaptam, írni fogok róluk. Lehet azonban, hogy a jan. 1-iki terminust lekésem, mert most Berczeli [A. Károly] Írói arcképén dolgozom. Már most kérlek tehát, hogy esetleges késésemet ne magyarázd félre. (Berczelitől tudom, hogy a Sorsunk Baránszkytól fog róla hozni ismertetést, illetve tanulmányt. Nagyon kiváncsi vagyok rá.) — [Ezután személyes ügyekről ir.] ... 5. Giono, Lám, Thurzó könyveit örömmel vállalom, kérlek, küldd el mielőbb őket. — 6. A 6. számban megjelent két versemmel egyidejűleg annak idején egy harmadikat is küldtem [Lovász] Pali barátomnak „Könyörgés az aranyfényhez” címmel. írd meg azt is, igényt tar-- tasz-e rá, vagy rendelkezheiem-e másfelé vele . . . [Üdvözlet, aláírás.] Következő levelében Kardos Tibornak „A magyarság antik hagyományai” c.- munkájáról van szó, igen szép tanulmányt írt róla. Kovács László: erdélyi író, az Erdélyi Helikon szerkesztője, az Erdélyi Szépműves Céh vezetője volt, több antológiát adott ki; 1950-ben Budapestre költözött. 70
