Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábits Frigyes: Latabár Endre győri színtársulata
GRÁBITS FRIGYES LATABÁR ENDRE GYŐRI SZÍNTÁRSULATA (1851-1854) A magyar nyelvű színjátszás Győrött is a reformkorban gyökerezett meg. Kölcsönhatásban a város visszamagyarosodásával (1828-ban megközelítőleg azonos a magyar és német anyanyelvűek száma, a negyvenes évek végén a döntő többség magyar) fölébekerekedik a német színjátszásnak, műsora egyre inkább a pesti Nemzeti Színház nyomában jár, s mind hívebb. tolmácsoló ja a haladó magyar irodalomnak. A maga eszközeivel szolgálta a polgári haladást és a nemzeti függetlenséget. Ez a szolgálat azért tudott hatékony lenni, mert színvonala is magasabb volt a helyi német társulatokénál; önmagában azonban nem volt egyenletes, az egymást váltó együttesek különböző adottságai és összetétele szerint. A szabadságharcban a várossal együtt a színház is belekerült az események forgatagába, s a bukás után a változott körülmények között kellett megmenteni az elért eredményeket. Az új közigazgatás igyekezett gátat vetni a magyar nemzetiség minden megnyilvánulásának, igyekezett megállítani a magyarosodás folyamatát. Betiltotta a Győri Első Zeneegyesületet és a Győri Olvasó Egyesületet. Szívesen tette volna ezt a magyar színházzal is, hisz ez még jobban ellenkezett az abszolutizmus programjával. Inkább arra törekedtek, hogy a német színház hatását növeljék, a magyarét pedig csökkentsék. Különben is a színház könnyen ellenőrizhető, és célszerű újra bevezetni a jól kipróbált cenzúrát. A reformkori közélet vezetői közül sokan hiányoznak. Lukács Sándor. Zichy Ottó, Kálóczy Lajos, Rónay Jácint emigrált, Czuczor Kufsteinben raboskodik. Rövid időre börtönbe kerül Kovács Pál is, lapengedélyt nem remélhet, s most csak mint a Hölgyfutár győri levelezője hallathatja a véleményét. Bán- talom nélkül élte túl a katasztrófát a mindig óvatos Ecker János, ő azonban 1852-ben meghal. A színház közönségét eddig is a polgárság adta, s ennek számaránya az elmúlt néhány év alatt nem változott; több rendbeli sérelmei viszont a korábbinál jobban mozgósíthatták a színház ügyében, az érdeklődés növekedésében szerepet játszik a kétnyelvű rétegek állásfoglalása, amint ennek jele van a cenzori jelentésekben is. Ilyen körülmények között kezdi új évadát — s egyben új korszakát — a magyar színjátszás Győrött. Az elmúlt évtizedben kialakult szokást folytatva a téli (októbertől áprilisig terjedő) idény a magyaroké, és 1849 októberében meg is érkezik az esedékes társulat, Gócs Edéé. A közönség tüntető lelkesedéssel fogadta, évadát mégsem játszhatta végig. 1850 februárjában árvíz öntötte el a színházat, az előadások sora megszakadt. (Ekkor merült fel először új színház építésének igénye, Fruman Antal 1851-i városrendezési tervében a Rába jobb partjára, a karmelita tömb mellé jelölte ki a helyét.) A hevenyészett helyreállítás után a németek nyári idénye következik, majd 1850 őszén Havi Mihály. Eközben az abszolutizmus kiépíti a maga rendszerét, színházi vonatkozás82
