Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Angyal Endre: Vasi művészeti levél
lélhető a korszerű építészettel, méghozzá nem esetlegesen, hanem stílszerűen komponálva bele a városképbe, a környezetbe; nem elnagyoltan, nem is hivalkodva, hanem valóban harmonikusan. Ezek az eredmények ilyen vonatkozásban s ilyen színvonalon ma még egyetlen ily típusú vidéki városunkban sem jelentkeznek, noha más vonatkozásban több városunk rekonstrukciója elé nézhetünk bizalommal (Salgótarján, Várpalota, Veszprém, stb.) JEGYZETEK 1. Valamennyi rendezési és beépítési tervét Károlyi Antal készítette. 2. Tervezte Károlyi Antal. 3. Tervező: Károlyi Antal. 4. Tervező: Ligeti Gizella. 5. Károlyi Antal rendezési tervei szerint. 6. Tervező: Tyroler Endre. 7. Tervező: Horváth János. 8. Tervező: Fröschl Károly. 5. Tervező: Károlyi Antal. 10. Az ott épült 9 emeletes házat Fazakas Péter tervezte. 11. Szentléleky Tihamér és Hajnóczy Gyula tervei szerint. 12. Tervezte: Károlyi Antal. 13. Tillai Ernő tervei szerint 14. Tervező: Medvéit László. 15. Tervező: Solt Herbert. 16. Tervező: Dávid Károly. 17. Tervező: Mátis Lajos. ANGYAL ENDRE VASI MŰVÉSZETI LEVÉL Három csomópontban sűrűsödtek össze 1966 nyarán Vas megye képző- művészeti eseményei: Zsennyén, Szombathelyen és Kőszegen. Olyan események ezek, amelyek túllépték a megyehatárokat, és többé-kevésbé az egész magyar művészvilágot mozgósították. A Savaria Múzeum tárlata — A zseny- nyei művésztelep tizenöt éves — kitűnő bizonyítéka volt ennek. „Tizenöt év” szerepel a tárlat hivatalos címében, de beszélhetnénk húsz, vagy talán huszonöt évről is. Mindenesetre Zsennye históriája eléggé kalandos történet, s érdemes volna egyszer monográfikus formában, a szemtanúk és munkatársak emlékezéseinek értékesítésével feldolgozni. A kezdet évének talán már 1941-et jelölhetnék meg. A Bezerédj-családról leányágon a Bé- kássy-, majd a Görgey-családra szálló zsennyei kastélynak ekkor — az egyik Görgey-lánnyal kötött házassága révén — Farkas János, a fiatal szombat- helyi szobrászművész lesz gazdája. A bohém természetű ifjú művész gyakran meghívta vasi kollégáit, hogy töltsék szabadságukat Zennyén: így tehát a hangulatos fekvésű, ősparkövezte, középkori, barokk és romantikus stíluselemeket egyesítő kastély már ekkor sok vasi művész átmeneti otthonává lett. Az épület gondozásával, megőrzésével azonban nem sokat törődött Farkas, és így az 1945 utáni években Zsennye afféle „bagolyvár”-rá kezdett változni. Bár az épület állapota egyre rosszabbá vált — még lebontására is kezdtek gondolni — 1947 után megint kezdtek jönni a művészvendégek. Burány Nándorról és Radnóti- Kovács Árpádról szóló cikkeiben (Vasi Szemle, 1966, 1. és 2. sz.) Heckenast .János egyenesen 1947-et jelöli meg a művésztelep alapítási évének. 103
