Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1966 / 1. szám - Németh László: A magyar irodalom jövője (tanulmány)
NÉMETH LÁSZLÓ A MAGYAR IRODALOM JÖVŐJE NÉGY CIKK HERDER JÓSLATA Az elmúlt években hónapokat töltöttem Puskin társaságában. Az irodalomalapító típusát akartam megírni benne, a legcsodálatosabbat és legsikeresebbet, aki gyors tehetségével, biztos ízlésével, s az irodalmi kincset varázsvesszőként felkutató érzékével az egész későbbi orosz irodalom, sőt zeneköltészet térképét felvázolta. Nemcsak mint az orosz irodalom barátját foglalkoztatott ez a típus. Szinte pályám kezdetétől figyeltem rá; hisz a Rajnától keletre, ahol az irodalmat a semmiből vagy mély visszaesésből kellett ősi kultúrnépekkel versenyre kelve életre támasztani, mindenütt megjelenik ez az írófajta, aki nem programokban, de igényeiben, érdeklődésében tervezi meg, próbálja megtervezni népe irodalmát, dönti el, merre haladjanak a többiek. A XVIII—XIX. század irodalomalapítói közt Puskin volt a legnagyobb, legteljesebb (mint a nemzeti jelleg előre-összefoglalását Mickiewiczet lehetne mellé állítani vele); a nagy, egész Kelet-Európát lázba hozó példát az efféle irodalomalapításra vagy újraalapításra mégsem az oroszok, hanem a németek adták, akik a XVIII. század közepén még Gellert utánzatainál tartottak,, ».áé félszázad múlva a (más népek tiszteletére nem igen kapható) franfüáfe' legnl- gyobb írója, Stael asszony számolt be az új, csodálatos kontinensről, melynek Kant, Schiller és Goethe az ormai. A németeknél, ha a sok kisebb érdemet néhány nagy névbe akarjuk összevonni, az irodalomalapítás vagy újraalapítás műve két ember közt oszlik meg: Lessing a déllel átjárt, ízlésesebb német irodalmiság úttörője, azé, amelyik Goethét adta; Herder a távlatokat nyitó, az időt felfedező, a történelmet organikus képződmények kibontakozásaként látó szellemisége, amely Schillert s a német romantikusokat. Természetes hát, hogy Puskinnal foglalkozva, mint más irodalomalapítókra, a németekre is vetettem egy-egy összehasonlító pillantást. Az Anyegint véletlenül a Pan Tadeus-szál olvastam egyidőben. Borisz Godunov fordításom Lessing Emilia Galottija s Kleist drámái közé szorult. Puskin levelezése így kapta a Herder levelezés keletnémet kiadását ellenpárul. Herder levelezése persze nem olyan bűbájos olvasmány, mint a Puskiné. Körülbelül úgy viszonylik hozzá, mint a sok évi ideálból eszményi feleséggé vált Karolina, akihez harmincöt éven át mennek a levelek, Puskin don-juani jegyzékben pergő szerelmeihez, s megrendítő házas drámájához. így aztán a weimari, ide-oda vetett irodalmi szálak követése közben egyszer csak a jóslat 3
