Életünk, 1966 (4. évfolyam, 1-3. szám)

1966 / 2. szám - Kulcsár János: Spanyol requiem (vers)

eszméket is mindig találtunk, hogy fennköltté magasztosodjék.

— Lorcát kérded? Hát egyszerűen nem tűrhettük, hogy aláássa tanításunkat holmi költő zűrzavaros ábrándozása.

Gőgös volt. Még ott is, a falnál; gúnyosan elnézett felettünk, s mosolygott, míg golyó nem érte . ..

— Nem, nem parancsra cselekedtünk!

V. EPILÓGUS

E kort, amely költőit megtagadta, mindenki megtagadja egyszer.

Arcán a Bélyeg; nem koptatja le se példa-szó, se vegyszer.

Utódaink ítélni fognak . . .

— Te igazságra éhes, új nép, irgalmazz az ártatlanoknak!

Barabás László: Spanyol requiem

29