Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)

1965 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábics Frigyes: Győri "beszélő házak"

G R Á B I C S FRIGYES:

GYŐRI „BESZÉLŐ HÁZAK”

Kossuth Lajos utca 28.

Nemcsak a ház, ez az utca is beszél. Eredetileg nem is utca volt, hanem út, házak nélkül. A rómaiak közlekedtek rajta Vindobona és Arrabona között.

Az első házakat a török elől menekülő dél-dunántúliak építették az ősi út mentén. A XVI. század harmincas éveitől egy emberöltő alatt falunyi település keletkezik, polgárókból és nemesekből, akik kívülrekedtek a várfallal kerített váron. Iparosók, földművelők és katonák, magyarok, rácok és cigányok lakják, és Gy őrúj városnak nevezik. A várnak inkább tekintélyét, mint védelmét élvezik, hadak és járványok gyakran tizedelik a lakosságot.

A békés élet is kialakította a maga formáit. Az egyes felekezetek az ősi út mentén — most már öreg utcán —• építik fel egymás után templomukat, itt alapította az első győri kórházat Mulartz Henrik. Vendégfogadók sorakoztak, a legrégebbről ismert Fekete sas, a leghosszabb életű Fehér ló — ebédelt egyszer itt II. József —, nagy vigalmak 'helye a Vörös ökör.

Ám vannak másféle emlékei is. Erre szállították rabtartói Rákóczi Ferencet, majd a század végén a Martinovics-per elítéltjeit. Kazinczyt láthatta is egy jó szóra tisztelője és levelező társa, Kis János.

Az új század megint fegyverropogással köszönt Újvárosra. Az Öreg utca nevezetes utasa e-bben az időben Napóleon. Mikor a francia szó elnémul a tájon, a békés elnyomás évei következnek. Mégis erre a korra esik az Öreg utca nagy átalakulása. Az addig eléggé falusias település ekkor kezdi felvenni mostani városias arculatát. Sorra épülnek az emeletes házak, Fruman tervei szerint az impozáns katolikus templom. Már hangolják hegedűiket a Lakatosok, Sárköziek, Csirkék; Farkas Miska nemsokára Kossuthnak és Vörösmarty- nak muzsikál. Közel a Rába-hídho/ van a postakocsik váltóhelye, mikor aztán ez a közlekedési eszköz kimegy a divatból, a helyén felépül a Nádor Szálló. Itt zajlanak le e környék legelőkelőbb táncvigalmai. Vele szemben egy sokablakos nagy ház, kapuja felett kőből faragott és aranyozott bárány, minthogy a vendégfogadó neve is Arany bárány. Ez a mostani Kossuth utca 28. És ez a helybeliek és átutazók jókedvre derítésének vidéke. Igen leleményesek a mulatságok jogcímeinek kieszelésében. Az 1848-as farsangon szinte minden napra esik egy táncos vigalom, főleg a Nádorban. Táncolnak a szomszédos „műtői kórház” javára, a templom toronyórájáért, s közben forradalmak hírével jönnek a nyugati utasok. Márciusban a pozsonyi és a bécsi hírek lesznek a legfontosabbak. A független magyar kormányról és a jobbágyfelszabadításról szóló törvény szentesítésének hírére az április 1-i nópgyűlés átkereszteli a győri utcákat. így lesz az Öreg utcából Kossuth utca, a karmeliták teréből Széchenyi tér.

Az utca és a tér névadója ekkor még teljes egyetértésben munkálkodott. Harmóniájuk nyáron kezd megbomlani, augusztus végére Széchenyi egészsége is megrendül a vád és önvád küzdelmeitől. Szeptember 4-én Kossuth a képviselőházban bejelenti, hogy az ellenforradalmi támadással szemben a nemzet az önvédelem eszközét nem a törvényiből, hanem a haza veszélyéiből meríti.

85