Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sík Csaba: A modern novella típusairól
Igyekszik a kész magyarázatok segítségével, a társadalom kidolgozott védelmi manővereivel ezeket megoldani és elhárítani. A szereppel való azonosulás vágya minden esetben azt a reményt árulja el, hogy a társadalom szerkezetében nem fog bekövetkezni veszélyes változás. A szerep védelme a társadalom védelmét jelenti, mely létrehozta, fenntartja és igazolja. Gelléri novellájában, az Ukránok kivégzésé-ben, az apa alakja hitelesen testesíti meg ezt a szándékot. Halálra ítélnek két ukránt, akik a lengyel elnyomás ellen szervezkedtek. Az ukrán szegénység körében mindenki aláírja a tiltakozást, csak a történetet elbeszélő fiatalember apja nem. Pedig néha ő is kifakadt, hogy a lengyelek elnyomják az ukránokat, mégis helyesli az ítéletet, mert úgy véli, hogy nemcsak az ukránok, hanem a lázadó lengyel szegénység megfélemlítését is célozza. Olyan ember, „aki nem avatkozik ilyesmibe”, háziúr, aki a háziurakkal tart, nem az ukránokkal. Gellérinek ez a novellája első díjat nyert a Nyugat 1935. évi novella-pályázatán. A bíráló bizottság így indokolta döntését: „Örök téma, lírai érzésben felolvadó és mégis megrendítően drámai feldolgozása. Gyengéd és mély színek, igazi költői hatás.” A novella így is jellemezhető. Azt nem írhatta le a bizottság, hogy a novella Sallai és Fürst kivégzéséről szól, az akkori magyar helyzetet ábrázolja, és a polgárt jellemzi, aki csak addig zúgolódik, míg rá nem jön, hogy a zúgolódás a polgári rend alapjai ellen irányul. Gelléri novellája azt is bizonyítja, hogy vannak szerepek, amikkel kellemes azonosulni. És vannak olyan szerepek is, amikkel a kutyának sincs kedve azonosulni, de a társadalom kiszemelte azokat, akikre ezeknek a szerepeknek a betöltése vár; Jacques Prevert leltárba is foglalta őket: Süt a nap, ontja mindenkire a finom meleget, de nem süt be a börtönbe, nem süt rá arra, aki a bánya mélyén dolgozik, aki halpénzt kapar aki rossz húst eszik aki hajtűhajlításból él aki felfújja az üres üveget, melyből más iszik, ha teleteszik aki zsebkéssel vágja a kenyeret aki nem tudja, mikor mit kell mondani aki fej és nem issza meg, amit kifejt aki nem kap érzéstelenítőt a fogorvosnál aki a metróban köpi ki a tüdejét aki pincében készíti el a töltőtollakat, mellyel mások azt írják majd a szabad levegőn, hogy minden a legnagyobb rendben akinek mindennapi kenyere viszonylag hetenkénti aki télen a templomban melegszik akinek azt mondja a sekrestyés, menjen máshová melegedni aki a bűn fertőjében fetreng aki azért szeretne enni, hogy éljen akik a kerekek alatt utazik aki nézi, hogyan folyik a Szajna aki felvétetik, elküldetik, fizetésemelésben, bér csökkentésben részesíttetik, - akivel foglalkoznak, akit megmotoznak, ákiit leütnek. A gesztus kifejezi a szerepet játszók cselekvésképtelenségét, de kifejezi azt az embert is, aki őszintén és világosan felismerte helyzetét és vállalja a felismerésből eredő kockázatot, a tett kockázatát. És ez nem ál-cselekvés, nem box- meccs, hanem történelmi és társadalmi tett, melynek ismeri az irányát is, az értelmét is. Itt kezdődik a szocialista irodalom története. 84
