Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Kuntár Lajos: A csörötneki körzeti művelődési otthon munkája
A csörötneki körzeti művelődési otthon munkája Társadalmi és gazdasági életünkben végbement változások lehetővé tették, hogy íalvainkban erőteljesen kibontakozzék a művelődési otthon-mozgalom. A felkeltett és állandóan növelt művelődési igény a művelődési otthonok százait hozta létre. Ma már leginkább csak a kistelepülések nélkülözik a népművelésnek ezt az új és jelentős intézményét.* A művelődési otthonok számának nagyarányú megnövekedése, a bennük folyó munka szakmai irányítása és segítése szükségessé tette a hálózati elv alkalmazását, a hálózati központok kialakítását. A járási művelődési házak a helyi művelődési élet fejlesztése mellett feladatul kapták járásuk területén működő községi művelődési otthonok szakmai, módszertani segítését. A sokköz- ségű megyékben a járási hálózati központok képtelenek közvetlenül összefogni és hathatósan segíteni a községeket, áttételre van szükség, ezt a szerepet a körzeti művelődési otthonok töltik be. A körzeti művelődési otthonok rendszere most van kiépülőben. Elsősorban a már kialakult gazdasági és művelődési központokban jönnek létre. Általában 4—5 község tartozik egy-egy körzetbe. A körzeti művelődési otthonok élére — a tervek szerint — főfoglalkozású igazgatók kerülnek. (A szombathelyi és a debreceni tanítóképző intézet népművelő-könyvtáros szakán végzettek közül.) A körzeti művelődési otthonok feladata szintén kettős: kielégítik a helyi művelődési igényeket és segítik a hozzájuk tartozó községek népművelési munkáját. Tevékenységük jelentős, s egyre jobban érződik járásuk és megyéjük eredményein, így helyzetük, munkájuk vizsgálata, tevékenységük ismertetése érdemes, sőt ■ szükséges. Vas megyében jelenleg hét községben (Csákánydoroszló, Csörötnek, Egy- házasrádóc, Jánosháza, Ostffyasszonyfa, Püspökmolnári és Rum) működik körzeti művelődési otthon. Közülük a csörötneki szerveződött legelőször (1964. január 1.), az igazgató személyében sem történt változás, indokolt ennek a művelődési otthonnak vizsgálata. (Az ész-ok mellé azonban érzelmi is járul: Csörötnek a szülőfalum. Erős gyökerek kötnek hozzá, aggódó figyelemmel kísérem sorsának alakulását, az anyagit és a szellemit egyaránt. Ezért is választottam a csörötneki művelődési otthont...) * Csörötnek a szentgotthárdi járásban, a Rába két partján fekszik. Lakóinak száma: 1187 (1869: 653, 1900: 986, 1920: 1042, 1941: 1288). Az első világháború előtt és 1956-ban jelentős külső elvándorlás apasztotta a lakosságot. A falu 1959-ben tért a közös gazdálkodás útjára. Termelőszövetkezetében dolgozók száma 271, az üzemi munkásoké 298, egyéb 88. A családok többségéből van eljáró munkás, ezek leginkább a szentgotthárdi gyárakban dolgoznak, de sokan utaznak naponként Szombathelyre is. A „Rábagyöngye” Tsz 1200 holdon gazdálkodik. Elsősorban növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Eredményesen folyik a szarvasmarhahizlalás és a növendékállat-nevelés. A talajelőkészítés és a gyomtalanítás terén még vanak hiányosságok, ez érződik az eredményekben is. Az elmúlt évben 25,36 Ft volt egy munkaegység értéke. A hat km-re levő Szentgotthárd gyárai (dohány-, selyem-, kaszagyár), a két világháború között sok csörötnekit foglalkoztattak, azonkívül az erdő és az * Vas megye 229 községéből 1964. december 31-én 188-nak volt művelődési otthona. Az ellátatlan községek többsége — számszerint 34 — ezer lakos alatti. 128
