Életünk, 1965 (3. évfolyam, 1-3. szám)
1965 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Kuntár Lajos: A csörötneki körzeti művelődési otthon munkája
ipar (különösen az építő) is többeknek adott munkaalkalmat. Ez a körülmény oldogatta a falu zártságát s láthatóan elősegítette gazdasági és szellemi fejlődését. Éreztette hatását a harmincas években kibontakozó „nyaraló-mozgalom”, amikor évenként 50—60, főképpen budapesti család töltötte a nyári hónaposat Csörötneken. A falu általános fejlődésének feltételeit a felszabadulás biztosította. Egykét év alatt eltűntek a romok (a háború során 61 ház pusztult el), s egymásután épültek az új, egyre korszerűbb házak. A társadalmi fejlődés jellemzője, hogy míg 1945-ig a falu paraszti lakossságából 2 fő végzett négy középiskolát (polgárit) s összesen egy szerzett érettségit, a felszabadulás óta 68 a középfokú iskolát végzettek száma, s 3-an már felsőfokú diplomát is szereztek. Jellemző a megváltozott helyzetre, hogy jelenleg 15-en járnak középiskolába. A múlt örökségeként akadnak ugyan analfabéták, számuk pontosan 20, de valamennyien öregek és szellemileg elmaradtak (elsősorban öregebb cigányok), az írás-olvasás elsajátítására már képtelenek. A nyolc általános iskolát nem végzettek tekintetében a falu képe megegyezik az országossal és a megyeivel. 1960 óta 68 felnőtt végezte el a nyolc általánost, az elmúlt tanévben 18-an tanultak. Épület és felszerelés A művelődési otthonok tervezése sok körülmény figyelembevételével történik. Vonatkozik ez a helykijelölésre, a helyiségek számára, méreteire és az egymáshoz kapcsolódásukra egyaránt. Tudományosan megállapított mutatószámok határozzák meg a nagyterem ülőhelyeinek számát, a szakköri férőhelyeket stb. A Művelődésügyi Minisztérium által ez évben készíttetett típustervek rnesz- szemenően figyelembe veszik ezeket az új követelményeket. Az övezetek — kiállítási, tánc, színpadi, nézőtéri, klub, könyvtári, irodai, üzemeltetési — kialakítása biztosítja a korszerű felszerelési eszközök, formák és módszerek alkalmazását. Sajnos az átalakított, de a pár évvel ezelőtt újonnan épített művelődési otthonaink többsége erre nem alkalmas: gátjai a bennük folyó munka, s általában minden tevékenység eredményességének. Művelődési otthonaink többségében kevés a helyiségek száma. (A fűtés csak kevés helyen megoldott!) Az 1960- ban kibontakozott klubmozgalom hatására ugyan maidnem mindenütt berendeztek klubot, de mivel ebbe zsúfolódik, a nagyobb rendezvényeken kívül, majdnem minden tevékenység, természetes, hogy nem bontakozhat ki olyan klubélet, amelyet szeretnénk elérni. A csörötneki „Petőfi Sándor Művelődési Otthon” 1960-ban épült. Összköltsége: 750 000 Ft, ebből a falu lakosságának hozzájárulása 300 000 Ft. Az épület tervezését és kivitelezését döntően meghatározta a bűvös „keret”. Sem az igényeket, sem a fejlődést nem vehették figyelembe. Nem gondoltak a könyvtárra, irodát és szakköri helyiségeket sem építettek. A hely kiválasztása szerencsés. A művelődési otthon a falu központjában, a Rába és a Malomcsatorna között (a régebben temblomnak szánt telken), jól megközelíthető helyen, közvetlenül az út mellett énült. Az épület önálló, kiemelkedik és elüt a környezetétől. A lénc=őzet© mindössze öt fok. Az öregek és a nehezen járók is könnven felkereshetik. A hozzátartozó 500 nr-nvi terület zöldövezet s a nyári népművelés megteremtését teszi lehetővé. (A társadalmi vezetőség példamutató közreműködésével most épül a kerítés, a tánchely, a teke- és röplabdanálva.) A hall kicsi. Büfé van benne, ruhatár azonban nincs. Hiányzik a különféle foglalkozások helyéről és ideiéről készített tájékoztató. A klub kényelmes: alkalmas a kulturált szórakozásra. A Dárt tart’a fenn, de megkötöttség nélkül használhatta a lakosság. Bútorzata ízléses, felszerelése kielégítő: rádió, televízió, lemeziátszó, magnetofon és különféle játékok. Itt működik a könyvtár és itt folyik a gyermekfoglalkoztatás is. A csendes és a s ecetünk 129
