Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kamarás Béla: Madách Imre, a politikus

.szerkezete, ebben az osztrák hivatalnoki hierarchiával szembeállítja a tisztviselők választásán, alapuló megyei önkormányzatot. Cikke második részében ezt az önkormányzatot veszi védelmébe azokkal szemben, akik azt állítják, hogy ez nem fér össze a modem parlamentarizmussal. Ha visszagondolunk 1846-ban a centralizációról folytatott vitájára, akkor feltűnő álláspontjának megváltozása. Akkor kereken tagadta, hogy a megye megfér a korszerű központi kormánnyal. Most viszont közvetítő álláspontot foglal el, s a hagyományos magyar önkormányzatot össze akarja egyeztetni a népképviseleti kormányformával. A mereven centralizált francia állammal szemben Angliában, az alkotmányosság „klasszikus és boldog” hazájában látja a követendő példát. Nyomatékosan hangoztatja: „Anglia után hazánk az, hol az önkormányzat a nemzeti léttel egykorú. S csak míg ahhoz ragaszkodik a nemzet, addig mutatja magát jogosultnak alkotmányos létet követelni.” Csak gyaníthatjuk, hogy miért változott meg az álláspontja a megyei intézménnyel szemben. Az önkényuralom idején sok tapasztalatot szerezhetett a mereven centralizált osztrák közigazgatásról, láthatta annak hibáit, s talán ez indította arra a felfogásra, hogy a választásion alapuló megyei önkormányzat jobban megfelel a nemzet érdekeinek.

Madách politikai eszméi megegyeznek a nagy kortársak, Kossuth, Eötvös és Deák elgondolásaival, nem az eredetiség, hanem az egyéni, madáohias megfogalmazás jellemző rájuk. Madách a politikában is az eszmék embere, távé! áll tőle a karrierizmus. A politikai cselekvés számára egyik formája volt az eszmék megvalósításáért vívott küzdelemnek, amiben a Tragédia tanúsága szerint az emberi élet célját látta. Ki kell emelnünk következetes elv- hűségét: az ifjú fejjel kialakított politikai felfogásához, a liberalizmushoz férfikora minden csalódása ellenére is hű maradt. S végül egész pályáját átszövi a forró, meg nem alkuvó hazafiság, a nemzete jövőjébe vetett hit, ez a motívuma minden politikai ténykedésének, s ebben is hasonlít nemzedéke nagy magyarjaihoz.

JEGYZETEK

Az idézetek Madách Imre Összes Művei I—II. kötet. Szerkesztette Halász Gábor. Bp. 1942. című forráskiadványon alapulnak.

1. Csery Clauser Mihály: Madách Imre a politikus. Balassagyarmat, 1941.

2. Vö. Barta János: Madách Imre, Bp. 1942.

3. Palágyi Menyhért: Madách Imre élete és költészete, Bp. 1900. 56—57. 1.

4. Baranyi Imre: A fiatal Madách gondolatvilága. Bp. 1963. 16—35. 1.

5. Györffy Miklós: Madách kiadatlan levelei. Irodalomtörténet 1959. évf. 68—109. 1.

6. Sréter János: Nógrád megye beligazgatási állapotjáról hivatalos jelentés. Pest, 1842.

7. Vö. Kamarás Béla: Adalékok Madách Imre Nógrád megyei közszerepléséhez. Irodalomtörténet 1962. evf. 415-417. 1.

8. Vö. Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből. Pest. 1868. II. köt. 398- 406. 1.

9. Horváth i. m. II. köt. 338-354. 1.

10. Györffy Miklós: Elkallódott Madách—Kossuth vita. Irodalomtörténet 0.962. évf. 152—159. 1.

11. Vö. Sötér István: Eötvös József. Bp. 1053. 108—185. 1.

12. Halász a nagy Madách-kiadásban tévesen ,,A megye politikai szerepéről” cím alatt közli. II. köt. 665-669. 1.

13. Vö. Nógrád vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1911. 529—532. 1.

14. Közli Palágyi i. m. 178—179. 1.

15. Vö. Sötér István: Madách Imre. Romantika és realizmus. Bp. 1956. 228—229. 1.

16. Vö. Palágyi i. m. 249-254. 1.

17. Vö. Ferenczi Zoltán: Deák élete. Bp. 1904. II. köt. 274—368. 1.

18. Vö. T. Tóth Zoltán: A nemzetiségi kérdés a dualizmus korában. Századok, 1956. évf.

368-393. 1.

80