Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 3. szám - HAZAI JEGYZETEK - Csordás János: Turistaszemmel Göcsejben
nak sokkal alkalmasabb helye lenne Nován. Már Nova sem a régi, a kis göcseji falvak sem egészen a régiek, de a szép környezet jobban adva van Göcsej valószínűbb „fővárosában”, Nován, mint bálból másutt. Az említett tudósnak éppen a román és lengyel skanzenekről írt megállapításai serkentenek arra, hogy országút és erdő mellett felépítendő skanzen mellett tegyük le a garast. Nova nyugati részén találunk erdős, illetve erdő övezte helyet az országút mellett, ahova valóban egy egész falunagyságú szabadtéri múzeum lenne építhető. Valahogy az az érzésünk, hogy az idegenforgalom tömörítése helyett inkább a „széthúzása” indokolt. Mindenki tudja, hogy egy-^egy kulcs- bosszúságot is. A jövőbe tekintve, úgy érezzük, Göcsej és egész Zala megye sok helyen szinte megoldhatatlan nehézségeket okoz a tömörülés, és igen sok természeti szépsége elég vonzó lehet ahhoz, hogy számottevő idegenforgalom és hazai turisztika fejlődjék ki ezen a tájon. De alighanem ákkor lesz igazán vonzó, ha a turista mást lát Zalában és Göcsejben, mint például a Hortobágyon vagy a Balaton mellett, esetleg Budapesten és Pécsett. Nemrégen olvastam, hogy például a franciaországi Burgundiában (igaz, a skanzenekről nem volt szó a cikkben) a táj és az ottani nép hagyományai szerinti rendezvényekkel vonzzák az idegeneket. Sajátos népi játékaik évenként is eseményszámba mennek. S itt eszébe jut a magyar turistának az is, hogy népművelésünk és idegenforgalmunk. itt Zalában, valahogy összekapcsolható fogalmak, legalábbis bizonyos pontokon. Elsősorban ének- és tánckultúránk az, ami még összegyűjthető és művészi színvonalon előadva gyönyörködtető lehet az idegen, errefelé nem ismerős szemnek. S ha ehhez hozzáadjuk még, hegy a mindenáron modern vendéglátásunk itt felülvizsgálatra szorul: azaz ha a táj jellegének megfelelőbb vendéglátást alakítunk ki (vadász- és gombavendéglők, esetleg erdőszegélyekre fából épített kis szállodák), alighanem olyasmi lenne ez, amiről elmondhatnánk mi is, az idegenek is: érdemes eljönni Göcsejbe, Zalába. .. Epilógus A néhány napos göcseji turistaút során egész csokor jegyzetanyag gyűlt össze füzetünkben. Valóság és álom keveredik benne, de olyan álmok is, amelyek megvalósulhatnak öt, tíz vagy még több év múltán. Jegyzetünkben benne van az is, hogy például nincs errefelé fürdő, s hogy az útközben talált vendéglőcskékben csak az iparban előállított élelmiszereket kaphattuk. Sehol sem ehettünk a speciálisan elkészített tejfölöstúrából, gombapörköltből és nyúlpaprikásból. Mindezekről lemondtunk a májkonzerv „kedvéért”, de azok. akik nyomunkban járnak, hisszük, találkoznak majd mindezekkel göcseji-zalai turistaútjuk során. S még valamit: az álombéli jövőben talán több ember talál itt megélhetést, s kevesebb vándorol el, s a szocializmus, mely eddig is sok fényt gyújtott már errefelé, még jobban, az egész életet átfogóan kiteljesedik. S ez talán már nem is egészen álom. Csordás János 1964. július 103
