Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábics Frigyes: Győri "beszélő házak"

sói' híján hibátlan szöveggel jegyezte fel Lajtha László a megyebeli Bősárkányban 1954-ben. Bármily meglepő, nem váratlan, Nyéki Vörös Mátyás versei a XVII—XVIII. században húsznál tcbb kiadásban jelentek meg, ő a régiség Balassi után legolvasottabb költője. Az Istenes énekek össze is kapcsolja kettejük költészetét. A kötetet a kiadáskor Nyéki Vörös Mátyás saját költeményeivel egészítette ki; nem tolakodásból, hanem mestere iránti tiszteletiből. Jó ösztönnel válogatott: nem egy e versiek közül ma is ismert egyházi ének.

Sőt a legújabb irodalomtörténeti kutatás azt is észrevette, hogy a Szigeti veszedelem „stílusa, terminológiája közvetlen előzményét az első magyar barokk költőnek, Nyéki Vörös Mátyásnak a verseiben találhatjuk”. Ez meglepő, hisz eszerint a humanista Balassi tanítványa készíti elő a barokk Zrínyit.

De ha megfigyeljük azt az írói kört, mely ennek a piacmenti háznak vendége lehetett, itt is látható ez a humanista-barokk váltás, Mikor Nyéki Vörös alig egy évtizeddel a felszabadulás után, 1611-ben Győrbe érkezett, írogató társa kettő volt a városban, Náprághi Demeter és Balásfy Tamás, mindketten a humanizmus — eléggé megkésett — képviselői. Egy újabb évtized múltán új társak jennek: Lépes Bálint és Kopesányi Márton már az irodalmi barokk emberei. Valóban nem korszakos egyéniségek, de egy új ízlésirány úttörőd, és munkásai annak a vállalkozásnak, amelynek reprezentánsa Pázmány, akivel különben Nyéki Vörös irodalmi kapcsolatban is állott. így a magyar barokk irodalom egyik korai műhelye a kis ház, tulajdonosa nevét talán nem volt felesleges felmutatni.

Életműve része a magyar költészetnek; háza pedig a mai múzeumnak, s a történet innen már a mai épület sorsa. A pannonhalmi főapátok 1686-tól az 1720-as évekig összevásárolják a telek kilenc házát, és kisebb átalakításokat kezdenek. Még nem a mai formára, de már Apátúrház a neve. Nemsokára háborúság is kerekedik körülötte, mert a vásárlással és az építkezéssel a főapát is érdekeltté válik a káptalan és a városi polgárság évszázados perében.

Az előzmények megint a nagypiac képét idézik fel. A virágzó ipar és kereskedelem még az Árpád-korban különféle kiváltságokat szerzett a győri polgároknak, így a legfontosabbat is, az 1271-i privilégiumot, ámmeaá'l'tó jogot és mentesítést a földesúri kötelezettségek alól. De ezeket a kiváltságokat a város — sok okból — nem tudta megvédeni, és csak a XVII. század közepétől kezd harcolni a régi jogokért. Ebiből vállal részt az akkori főapát, Sajgó Benedek. Különben is harcos férfiú, egykor kuruc tiszt volt, most a megyei közgyűlésen csatázik, pert is indít a káptalan ellen — és köziben építkezik. 1741 májusában kezdi az átalakító-érátő munkát, és 1742 végére készen áll — közel 30 ezer forintból — az Apátúrház úgy. ahogy ma ismerjük.

A győri barokk egyik legkorábbi épületét nemcsak méretei és homlokzata emeli ki. hanem belső kiképzése is. Legszebb része a kapu feletti zárt erkélyt is magában foglaló ebédlő, műmárvány falakkal, a menyezeten Sdhaller István freskóival. Érdemes a kéneket alaposabban megnézni, mesterük a barokk festészet győri úttörőié. Ezek a freskók mutatják Schallen erényét: vallásos tárgyú képekbe is bele tudta foglalni a magyar történelemét.

Sajgónak igaza volt, hogy nemcsak .perelt, hanem építkezett is. Mikor a város, megkapta a szabad királyi címet és jogokat, az úi épületnek és a régi harcos társnak sietve megadta mindiazokat a kiváltságokat, melyeket a káptalan elvitatott. De ez a nyugalmi idő is csak néhány évtizedig tart. A bencés rend feloszlatásakor, 1786-ban az Apátúrház állami tulajdonba került, és

82