Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábics Frigyes: Győri "beszélő házak"
katonai árvaháznak rendezték be. 1802-ben ugyan viszakapta a régi gazda, de 1816-ben ismét át kellett engednie. A második bencés korszak érdekes epizódja, hogy 1809-ben a város elfoglalása után itt szállt meg Lauriston, a francia seregek parancsnoka és Nar- bonne kormányzó. Itt fogadták a város képviselőit, és itt igyekeztek nyájas hódítónak mutatkozni. Június 27-én például a hagyományos körmenet után vendégül látták a város polgári és egyházi vezetőit. Mintha a leigazolt várost tisztelték volna meg, holott ezt az ünnepélyes alkalmat használták fel, hogy Napóleon híres proklamációját bölcs tanácsok kíséretében átnyújtsák. És itt tartották október 2-án az első győri nemzetközi biliárdversenyt olasz, francia és német tiszti résztvevőkkel — a karmelitáktól rekvirált kiváló minőségű biliárdasztalon. A franciák még az évben elvonultak, de az épület későbben is sűrűn cserélt gazdát, és a sok kézen egyre kopott-rongálódott. Ez pedig annál feltűnőbb, mert közben a tér egyre szépült. Az Apátúrház szomszédságában megépült városháza két és félszáz évre városközponttá teszi. A szemközti fronton már áll a jezsuiták tömbje: rendlház, templom, iskola; külsejében eléggé jellegtelen, de belseje gazdagon díszített. Sok kaland után a XIX. század első felében Fruman művészetéből elnyeri eddigi legjobb formáját a keleti oldal is: a középkori vendégfogadó, majd fővárta helyén megépül a Vigarda, a reformkori mozgalmak egyik főhadiszállása. Fruman két további épületével a nagypiac elnyeri — városközponthoz méltó — mindmáig legszebb képét. És ekkor •— a véletlenek kompozíciója — a „legnagyobb magyar” halálán felébredt honfibú Széchenyi térnek nevezi el. Ami utána következik, az utóbbi száz éviből az első kilencven csak ront, átépítésekkel és portálokkal. Háború és közöny csúfítja a teret, és a helyre- állítás ismét az Apátúrház sorsfordulatával kezdődik: 1949-ben a győri múzeum kap benne otthont. A régiségek tiszteletéire felújítják, a régi házat, aztán a szomszédosakat is, és most közel vagyunk ahhoz, hogy a tér mintegy bevezetője, hangulati előkészítője annak a múltnak, melyet .a múzeum bemutat. A régiséggyűjtők győri őse bizonnyal az a győri polgár, aki Hadrianus korában élt, és hagyatékában a császári pénzek mellett köztársaságiakat is találtak a szerencsés kezű régészek. Vagyis múzeumügyben is: már a régi rómaiak . . . A folyamatos gyűjtés is százéves. Megindítója Römer Flóris. aki itt a szemközti házban lakott. A gyűjtemény utódai kezén is egyre gyarapszik, csak, éppen a kiállításra nincs hely, sőt lassan már a szakszerű tárolásra sem. Ez Győrött a „láthatatlan múzeum” kora. Szinte az utolsó utáni pillanatban került az anyag állami kezelésibe, és költözött az Apátúrházba. A kiállított és a raktárban rendszerezett gyűjtemény országos mértékkel is jelentős. A szakemberek nagyra becsülik a kőkori, bronzkori nyílhegyeket. Az amatőr lelkesedet hidegen hagyják a hun torzított koponyák, germán fejedelmi kardok. Sokkal kedvesebb a középkori tűzcsiholó acél, szigony, csikó- zábla. Különösen gazdag a múzeum — mely rejtélyes módion Xamtus János nevét viseli — a céhemlékekben. Csak céhláda több tucat, s rengeteg tárgyi emlék és irat. Jól áttekinthető rendiben várja a kutatókat... Egy tárlóban a Streibig nyomdának a magyar irodalmi történetéiben is jelentős kiadványai. Színlapok idézik feledhetetlen színésznők emlékét. Könyvek és plakátok a reformkor harcaiból. Czuczor verse, Jedlik peesétnyemója. A Hazánk című lap egy példánya, Petőfi Az én Pegazusom című versével. Munkásmozgalmi 6» 83
