Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 3. szám - Andrej Voznyeszenszkij versei: Ballada. Csöndet! (Ferencz Győző fordításai)
ANDREJ VOZNYESZENSZKIJ VERSEI BALLADA I. Fiúk arájuktól válnak. Nekimennek a világnak, 3 bolond Nyugatra fut. Eladják őket. Mi lesz soruk? 041-es év. ..Folyik a per!” — 10 év. II. „Szép szerelmem! mikor térsz vissza? négyezer nap oly teher, mintha négyezer éj gyötörne meg — Tízévesek a gyerekek a szomszédban. Ó, mikor jössz? háborúnak vége. Tíz ősz! A négyezer nap egybefolyt már, jaj, hogy gyötörhet a foglár ... élsz és épségben vagy, szép kedves? ó, térj meg vissza szerelmedhez — és én, őrült szerelmemben szép Ruth, árulóddá lettem, börtönből megtérnek haza — külföldre szökve nem, soha . . III. Férje üti, reggeltől részeg, bár mankón jár, s mozgása félszeg. Az asszony ősz. Nincs kedve sem, csak sír: „Mi lettél kedvesem!” ÖL 4'
/
