Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - SZEMLE - Szentiványi Kálmán: A szerencse fiai (Csikós József)
tünket, az országépítő láz, vándorló, sokszor szedett-vedett, különböző társadalmi rétegekből egymáshoz sodródott munkások, lumpenproletárok, parasztok és polgári értékmé- rőjű kisemberek karneváljában. A bontakozó világ eleven hőseinek életszerű tettein keresztül tárulkozik ki előttünk a barinkai Mintabánya építkezésének, építőinek sorsa, egy olyan történet, amely ráillenék a 45 utáni gyors iramban meginduló ipari létesítmények születésének bármelyikére. Típusai finoman cizellált korhű pszichológiája mégsem válik sablonossá. A történet a bánya megindulása körül bonyolódik. Nehéz cselekmény- szálakat indít el az író, zsellérsorból kapaszkodók, prostituáltak, vándormunkások, baráberek, fővárosi presszólovagok, polgári mentalitású mérnökök és tiszta érzelmű kommunista emberek élete keveredik és halad ebben a regényben a kitisztulás felé. Az egyéni sorstragédiákat pedig finoman szövi át a kor alapvető problématikája, a túlméretezett nép- gazdasági terv és a jelentkező személyi kultusz nehézségei. A társadalomba-markolás sok életet, sok cselekményszálat adott az alkotó kezébe. Ezeknek a kezelése komoly lehetőséget nyújtott Szent- iványinak, hogy korábrázolása — ideillő típusokon keresztül — szélesedjék, színeiben, fordulataiban gazdagabb legyen. Ez érződik is a könyvön. Különösen az elején fedezhetjük fel ezt, az olykor meg erőltetet- ten reális bonyolítást is. A minden szereplő indulási alapját megrajzoló fejezetek, mint a regény formai pillérei a továbbiak során sem követik akár a „hagyományos”, akár a „megszokott” regény- vázt. A szabálytalan forma légréseit pedig nem igyékszik a szerző gondolati, intellektuális elemekkel kitölteni, hanem hagyja a „szabálytalanságot” a maga valószerűségében. Nemcsak a Bogány család vagy Erzsi körülményes életindulása jellemző, de jól motivált alak Zádori is, ez a minden szempontból tipikus vezetőegyéniség, munkáskáder, aki magánviseli munkálkodó hétköznapjainak lélektanát. Nem mond ugyan hazugságokat, de az igazság meggyőző erejű vallására sem képes. Megmerevedésére kibontakoztatólag hat idős helyettesének emberséges, megfontolt, elsősorban az embert tekintő példamutatása. A regény egyik főalakja, Bogány Erzsi gyermekkori emlékektől zaklatott élete is szinte a bányával együtt kezd megoldódni, egy küzdelmes szerelem párhuzamos szálaként. Vérbő konfliktus nincs a regényben, de ez fölösleges is, csak rontana történelem-illusztráló szerepén. Az eleinte összekuszálódott szálak szépen elrendeződnek, és a bányaüzemeltetés beindulása előtti szerencsétlenség, a homokbetörés, közös társadalmi összefogásra készteti az embereket, és tulajdonképpen a történetadta konfliktusnak a kapcsán mutatkozik meg az emberek jobbá változó, egy kicsit a jövőnek idealizált arca, az a felelősségérzet, mely őket az egyre inkább összekovácso- lódó kisebb közösséghez, és épülő új társadalmunkhoz köti. Fontos mondanivalója a regénynek az az áldozatokkal teletűzdelt küzdelem, amely minden új megszületéséhez szükséges, még akkor is, ha a regény hangvételéiben nem a keményen, hangosan tüntetés és a szélsőségesen kiéleződés, a szákimondás a meghatározó. Szentiványi ebben a regényében — pedig már a tizediket tartja kezében az olvasó — sokat küszködik a bőbeszédűséggel. Mondaniva158
