Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Jakab Géza: A Zrínyi-rejtély
lelkes magyar politikusnak Habsburg-ellenes magatartása,11-14 mely odáig ment, hogy fegyveres összeesküvésre kívánta rábírni Zrínyi Pétert abból a célból, hogy kelepcébe ejtse és elfogja Lipót császárt, aki mátkája fogadására készült 1666 novemberében. „Midőn Wesselényi, a nádor, erről a bősz tervről értesült, felkérte Nádasdyt, fogassa el azonnal Vitnyédyt annak lakhelyén, Sopronban s ölesse meg”. (1: M. Tört. Tár XV. köt. 19. 1.) A terv azon hiúsult meg, hogy Zrínyi Péter — aki maga is épp Wesselényivel szövetkezett később a Habsburgok magyarországi árulásának megtorlására, miért is Frangepánnal és Nádasdyval együtt a fejével fizetett — ezúttal még óvatosnak bizonyult és nem adott fegyvereseket az elvakult terv kivitelezéséhez. A történet mindenesetre éles fényt vet azokra az állapotokra, melyek Zrínyi Miklós halálát közvetlenül követték a magyar közéletben, belfölden és külföldi viszonylatokban egyaránt. Zrínyi-Újvár elestével kapcsolatosan egyébként érdekes zalai helytörténeti feljegyzéseket tartalmaz Dervarics idézett műve. (13—14. 1.) — „A törökök nyolc napon át időztek Zerinvárban, — írja, — ezután kivonultak ... s elhatározták Bécsig meg sem állni. Ezen szándékukban feldúlták Szent-Györgyvárt, Kis-Komáromot, Szalavárt, Pogány várt, Kemendvárt, Zala-Eger- szeget, és Egyházasbükköt: e helyen találtak első nagyobb ellenállásra, mert a Vas-Zalamegyei felkelő nemességnek zöme Egyházasbükkön és vidékén, illetve közvetlen közelében volt összepontositva, minek folytán a törökök attól kis távolban kelet felé ütöttek fel tábort. Táborhelyüket mai nap Ozmánbükk falu jelöli, mely az Ozmán, vagyis töröktől neveztetik akkép emlékül.” A továbbiakban megtudjuk, hogy a nemesi felkelés rendszere ezúttal is teljes csődöt mondott. A számban összehasonlíthatatlanul nagyobb török sereg egyszerűen körülzárta a nemesi hadat, az ellenállókat részben leölték, részben fogságba hajtották. Egész a Rábáig akadály nélkül pusztíthatták ezután az ország nyugati határát: a Montecuccoli-sereg azzal volt elfoglalva, hogy tökéletesen felprédálja Muraközt és benne főleg a Zrínyi-birtokokat. Annyira elmélyedtek ebben a tevékenységükben, hogy Montecuccolival együtt a szentgotthárdi ütközetből is elmaradtak; ezt a döntő csatát a francia Coligny által vezényelt csapatok vívták meg Köprili nagyvezér hordáival szemben. A vasvári békekötést követően hívta össze I. Lipót a magyarság vezetőit — köztük Zrínyit is — bécsi tanácskozásra 1664. október 31-ére: erre kapta meg a felhívást Zrínyi, közvetlenül a végzetes vadászkirándulás előtt a császári titkos levéllel egyetemben. Erről beszélgettek még a hin.tón is Bethlennel érc Vitnyé- dyvel. miközben a kursaneci erdő felé robogtak .. . Zrínyi halála fordulópontot jelentett minden tekintetben a titkos örömét még leplezni sem nagyon igyekvő osztrák udvarban: a nagygyűlés időpontját váratlanul november 25-ére halasztották el, ügyetlen ürügyként arra hivatkozva, hogy az utak közben járhatatlanokká váltak — mintha bizony jobbak lettek volna azelőtt. A nagy ellenfél elpusztult, más hangok pengetésére készült fel hát a bécsi Burg zenekara a vezér nélkül maradt magyarsággal szemben. A történetet Bethlen Miklós eleven leírásával kezdtük; hadd fejezzük be ugyancsak véle. Nem is tehetünk mást, hiszen Zrínyi haláláról semmilyen nms írásbeli dokumentum nem maradt fenn. Nem készült jegyzőkönyv, írásáén tanúvallomás, még csak helyzetjelentés sem. A kortársak — barátok és eliensegex egyaránt — egyedül Bethlen Miklóstól tudták meg a történteket. Ám vessük fel a kérdést; mennyiben lehet hitelesen elfogadni Bethlen előadását ... ? Zrínyi halálának évében a fiatal erdélyi diplomata huszonkét éves. A bécsi francia követ, Grémonville felkérésére keresi fel Csáktornyán a bánt, a hírhedt vasvári béke ellenzőinek látható vezérét. Milyen izenetet vitt, nem tudjuk, mindvégig hallgat róla életében. Egy másik írástudó politikus van még a kursaneci erdő egykori vadásztársaságában: Vitnyédy István, Zrínyi rajongó híve, házi diplomatája. Tudjuk, hogy az ő írásos feljegyzéseit, leveleit 110
