Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - Szabó Jenő: A vasárnapi leány (Elbeszélés)
Kapkodva lélegzett, mintha nem is vonaton jött volna, hanem gyalog és futva. Nem ült le, mint máskor, szokott helyére, a műterem sarkába. Ott állt a nagy kirakatablak előtt, amelyen úgy folytak le az esőcseppek, mint patakzó könnyek. Később, a szobában olyan szenvedélyesen dobta magát a karomba, hogy szinte megtántorodtam. — Most... most ne vigyázzon semmire! — súgta. Utána pedig két olyan óra következett, amelynek emlékét huszonöt év sem tudta elmosni. Kint az állomáson mondta meg, hogy többé ne várjam, nem jöhet. A következő héten lesz az esküvője. Azóta ezernél is több vasárnap múlt el és ő egyetlen egyszer sem jött el többé... Eh bien, eddig van ... Monsieur Vétrin volt egy kör pernod-m és két söröm . .. Most pedig isten veletek, bonn nuit, gars ... Barabás László: Anya 4 ÉLETÜNK
