Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 1. szám - SZEMLE - Mocsár Gábor: Nyitott tenyér (Varga Béla)
dotába illő históriája: hogyan fedezi föl Böttger János Drezdában a paróka fehérítésére használt hajipar eredetét kutatva a kaolint és ezzel a porcelán titkát. Aztán bevezet a könyv a magyar porcelániparba, elmeséli a gyártási folyamatot, megismertet a porcelán háztartási és ipari felhasználásának módjaival. A kecses kis porcelán szobrocska, a csésze, tál és váza, a távvezetékek szigetelője — mind-mind a homokvár titkához tartozik. A homokvár titkáról beszél a könyv, a titok szó ritmikusan visz- szatér, de a leírás mentes minden titókzatoskodástól. „Ámulni lehet”, de a termelés, a tudomány szilárd alapjáról hangzik a homokvár igaz meséje. Nehéz, újszerű problémákat old meg Gergely Ernő az ifjúsági irodalom számára. „Alsótagozati fokon” terjeszt ismeretet, feloldja az életkori sajátosságokkal járó ellentmondást: megtalálja az adagolás mértékét és a közlés lehetőségeit. Elve: tudományos hűség, hozzáférhető, vonzó fogalmazás. A leegyszerűsítéssel semmit sem ad föl a tudományosság és a nyelvi szakszerűség igényéből. Szinte tankönyvi teljességgel tekinti át a homok kémiáját, de sohasem untat vagy fáraszt. A tárgyilagos, szabatos leírásra mindig időben érkezik a színező, mesélő fölmentés, így biztosítja a figyelmet. Talán a mórai mesés valóságtörténet volt a mintája, ért a mesevarázsú valóságközléshez. A hangsúly azonban az ismeretek kifejtésén van, a mesehangulat csak „melléktermék”, az ámulatos emberi alkotásökból árad. A szöveget sokszorosan fölerősítik Kass János rajzai. Az üdítően színes, mélynyomású képek még láttatóbbá teszik az írást. A jó ismeretterjesztő könyv titka: a tárgyi felkészültség és az írnitudás egysége. Többnyire az a dilemma, hogy a szakember nem szeret írni, a szépíró meg nem bírja szaktudással. Gergely Ernő nemcsak a homokvár titkát ismeri, hanem az ismeretterjesztő ifjúsági irodalom szakmai v titkát is. Azért nyereség ez a könyv. jj|i (Móra Könyvkiadó, 1963.) Cs. Nagy István MOCSÁR GÁBOR: NYITOTT TENYÉR Az 1958. év mindig úgy szerepel majd hazánk történetében, mint társadalmunk és fejlődésünk egyik legfontosabb fordulópontjának kezdete. A szó igazi értelmében földindulás kezdődött ekkor a paraszti világban. Ezer év alatt begyökeresedett konvenció, generációkon keresztül az emberek húsába és vérébe felszívódott életszemlélet rendült meg és kezdett alapjaiban megváltozni, történelmileg rövid idő, pár esztendő alatt. Jelentős helyet foglal el irodal- muhkban ennek a kicrnak az ábrázolása, s ez így természetes is. Mocsár Gábor e regényében ennek a földindulásnak a csúcspontját ábrázolja. Talán nem is csak ábrázolja, hiszen a műből azt lehet kiolvasni, hogy szerzője nemcsak nagyon jól ismeri a magyar parasztság föld- hözragaszitattságát, hanem érzi azt a rendkívüli harcot, amelyet az átalakulás érdekében mindkét részről folytatnak. 167
