Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)

1964 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Kuntár Lajos: Népművelési eredmények és gondok

a tervszerű és folyamatos járási segítség nélkül megoldani képtelenek. Ezért került újra előtérbe a művelődési otthonok hálózati elvének megvalósítása, s vele együtt a járási művelődési házak területi munkájának kialakítása, általánossá tétele. Az irányítás és az ellenőrzés feladatát egyre jobban ellát­ják a járási művelődési osztályok népművelési felügyelői, a szakmai és mód­szertani segítést pedig a megyei népművelési tanácsadók biztosítják. Körzeti művelődési otthonok A sűrű településű, sok kisközségű járásokban a népművelés körzetesítése van folyamatban. A járási művelődési otthonok képtelenek járásuk minden községének művelődési intézményét közvetlenül és hatásosan segíteni a mun­kában. Vannak járások, amelyekben 30—40, esetleg ennél is több művelő­dési otthon van, ezért a gazdasági és az iskolai körzeti gócok kialakításá­hoz hasonlóan, a népművelés körzetei is kialakulnak. A helyi körülményektől függően 4—6 község központjában létrehozott körzeti művelődési otthonok — élükre fokozatosan függetlenített igazgatók kerülnek — átadói, sőt a helyi adottságok és a sajátosságok figyelembevétele folytán, továbbfejlesztői a járási művelődési ház szakmai segítésének. A körzeti rendszer nagy lehetősé­get ad a népművelési munka jobb megszervezéséhez. Az ismeretterjesztő elő­adók és a szemléltetés megszervezése, a műkedvelő művészeti csoportok mű­sorainak cseréje, a családi és társadalmi ünnepek közös szervezése, a köz­ponti nagyobb rendezvényekre a közönség biztosítása, stb. tervszerű és közös munkával eredményessé tehető. A közművelődési intézmények együtt m üködé se Manapság sok szó esik az egységes művelődési, szűkítve a fogalmat: a népművelési szemlélet szükségességéről. Emlegetése és kialakításának sür­getése nem történt hiába, mert az utóbbi időben egyre jobban érvényesül, sőt átmegy a gyakorlatba. A művelődésügy irányítása terén a megyei, járási és városi művelődésügyi osztályok létrehozásával kialakult szervezeti egység segítője és előmozdítója a szemléletnek, amely nélkül nem lehet a közmű­velődési intézmények (művelődési otthonok, könyvtárak, mozik, múzeumok, iskolák) együttműködésének megteremtése. A népművelési munka eredmé­nyessége valamennyi intézmény szoros és tervszerű együttműködését köve­teli, mégis kiemelten foglalkozunk a művelődési otthonok és a könyvtárak munkájának összehangolásával. Kétségtelen tény, hogy a növekvő szabad­idejű parasztság művelődési vágyát, mondhatjuk azt is: éhségét, egyik intéz­ményhálózat sem tudja egyedül, a másik támogatása nélkül kielégíteni. Köl­csönösen szükségük van egymás erőire, lehetőségeire az eredményes munka érdekében. A művelődési otthonok és a könyvtárak dolgozói egyre jobban felismerik egymásrautaltságukat, munkájuk tervszerű és folyamatos össze­fogásának szükségességét. A két intézményhálózat megyei és járási szintű együttműködése, munkakapcsolata mélyül és lassan áthatja a népművelési munka minden formáját, ágát. A járási művelődési otthonok és a járási könyvtárak sokat tesznek községi intézmények együttműködésének kiala­kítása érdekében is. Az egységes népművelési szemlélet birtokában minden népművelő előtt világos, hogy a korszerű népművelési munka feltétlenül igényli minden területe tervszerű összefogását. Azt is tudják, hogy az együtt­működésből egyetlen részterület sem maradhat ki, mert a kölcsönhatások 11 ÉLETÜNK 161

Next

/
Thumbnails
Contents