Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Kuntár Lajos: Népművelési eredmények és gondok
együttesen segítik a célkitűzések megvalósítását. A sokat emlegetett komplexitás, az érzelmi és az értelmi hatások együttes alkalmazását valósítja meg a gyakorlatban. A könyvtárakra ezen a téren nagy szerep vár, hiszen ők biztosítják mind az ismeretterjesztés, mind a művészeti nevelés eszközét: a könyvet. A könyvtár a legtöbb művelődési otthonban — önálló intézmény jellegének megtartásával — folyamatosan kielégíti a különböző ágak és formák könyvigényét. Járási szinten a munkakapcsolat állandósulása mellett az együttműködés szervezeti formája is kezd kialakulni. A Művelődésügyi Minisztérium megbízásából a Vasvári Járási Művelődési Ház és a Járási Könyvtár — kísérletképpen! — egy személy vezetésével próbálja megoldani a két intézményre váró feladatokat. Amennyiben a vasvári kísérlet eredményes lesz, további intézményekben is történnek kísérletek, s ezek értékelése után születnek döntések az együttműködés szervezeti kérdéseiben. A népművelési munka társadalmasítása A népművelési munkában gyorsiramú, minőségi változás figyelhető meg. Ez elsősorban a legfelsőbb szintű vezetés határozottságának és hosszabb időre rögzített célkitűzések megszabásának köszönhető; de jelentős szerepe van annak is, hogy az utóbbi időben sokat emelkedett a megyei és a járási irányító munka színvonala, aminek következtében koordináltabb és eredményesebb az állami és a tömegszervezeti kulturális tevékenység. Mindezek a tényezők állandó hatása mellett további eredmények érhetők el, mégis döntően fontos, hogy gyorsabb ütemben folyjék a népművelési munka társadalmasítása. A társadalmi erők bevonása a népművelési mozgalom irányításába elsősorban a tényleges munkában való aktív részvétel útján történhet. A különböző bizottságok (a népművelési tanácsadó szakbizottságai, a művelődési otthonok és a klubok társadalmi vezetőségei stb.) tagjai ténylegesen végezzenek munkát: közvetítsék és érvényesítsék a társadalom széles körének igényét. A társadalmi bázis további szélesítését szolgálja az a törekvés, hogy hathatósan fejlesztjük a tömegszervezetek kulturális nevelő munkáját: bevonjuk őket az egyes népművelési feladatok megoldásába, sőt néhány feladatot egyenesen rájuk bízunk (pl.: könyvbarát-mozgalom, József Attila olvasómozgalom). További lépés során mielőbb el kell érnünk azt is, hogy a népművelés vezérkarát képező főhivatású népművelők maroknyi hadát a társadalmi munkások nagy száma vegye körül és segítse a célkitűzések megvalósítását. Jelenleg, különösen falun, többségben pedagógusok végzik és segítik a népművelési munkát. Törekvéseinknek megfelelően a falu új értelmisége is egyre nagyobb szerepet vállal mellettük. Agronómusok, mérnökök, és orvosok sorakoznak fel, akik az ismeretterjesztő előadásokon túl, tanfolyamok és szakkörök vezetését is lelkesen és kedvvel végzik. Parasztságunk szakműveltségének elemzése elképzelhetetlen a természettudományos tudású értelmiség aktív részvétele nélkül, ezért az ő bevonásuk a népművelési munkába fontos feladat. Nagyot f ej l ő d öt t a népművelés Az előzőkben a népművelés néhány időszerű eredményét és gondját tekintettük át a teljességre törekvés igénye nélkül. Fejtegetésünkből kitűnik, hogy tulajdonképpen a gondok is eredmények: a fejlődés jelenlegi szintje vetette fel őket és megoldásuk a további fejlődés feltétele. 162
