Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1963 / 3. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Cs. Nagy István: Gazdag Erzsi

a megállapítás: legjobb nőköltőink ma is inkább intellektuális, mint játékosdaloló típusúak (Szabó Magda, Szécsi Margit, Nemes Nagy Ágnes).

Gazdag Erzsinek a játék és a dal az életeleme, öt gyermekverskötetében és az antológiákban, folyóiratokban, tankönyvekben publikált versei mind ezt bizonyítják. A játékot és a dalt elsősorban a népköltészettől tanulta. Azon belü1 is a gyermekdaloktól. Nincs még egy gyermekköltőnk, aki ennyire föloldódn: a játékban és a dalolásban. A leglíraibb gyermekversírónk. Gyermekírónak, általában ifjúsági írónak lenni természetesen állandó lelkiállapot dolga, nem a felnőtt-témákkal való elvetéltségé. Nem szurrogátum a gyermekvers, hanem az egyetlen modus vivendi, de minden megalkuvás nélkül. Ez a lehetséges teljesség. Ez a költő legtágabb regiszterű zengése. Gazdag Erzsi számára állandó lelki odafigyelést jelent a gyermekek világára. Megállt az idő, a világkép gyermeki maradt, csak az ismeret többült. A világhoz való hozzáfordulás ugyanaz: gyermeki örömű és tisztaságú, rácsodálkozó, hivő, játszi, romolhatatlan és szűzen feldaloló. Nincs itt semmi öncsonkítás, beszűkítés, ahogy a népköltészetben sincs. Aki megízleli és helyesen érti ezt a költői világot, az rákap az ízére, ha felnőtt is. A gyermekek sokszor kipróbált tetszése igazolja a lélektani kísérlet pontosságával, hogy Gazdag Erzsi világa a teljes valóság illúzióját kelti, bűbájos realizmusából gazdag természeti és emberi világ bontakozik elénk. A gyermeki és a felnőtt egyszerre. Mindenki a magáét érti ki belőle. Mert a megértésnek más az aspektusa mindkét oldalról. A teljes jelentésnek két tartománya van, a második jelentés — ami gyakori Gazdag Erzsi verseiben, akárcsak Weöresnél — csak a költő egész világát már jól ismerő olvasó, a vers belső zenéjét jól kihalló fül számára közelíthető meg. Gazdag Erzsi szubjektív életfilozófiája, egyéni hozzáadása ez a szimbolikus többlet, amikor a történet példázatba csap át. Néha váratlan mondanivalók vibrálnak a felszíni jelentés, a puszta ábrázolás mögött. A magány, a szere tetvágy, tán még a szerelem vágy is megszólal, társadalomkritika is sejlik, ki tudja,' még mi minden lappang e gyermekversek mélyén?

Hatásokat éppenséggel találunk, ha nagyon keresünk. Nem a népi gyermekdalokét, hiszen ezt büszke jelvényként viseli a költőnő, boldogan tanult a nép- költészettől Hanem itt-ott az elődökét is: Petőfiét, Pósáét, Móriczét. Petőfi Arany Lacinak írt ürge-történetét jl2 mozgalmas sorban ismétli meg. Pósa Lagzi a konyhában c. versét Konyhai bál címen adja elő szintén 12 sorra redukálva, egyetlen kurjantásként. És milyen csodát művel Móricz Iciri-piciri c. versének szójátékával az Ici-pici kis bogárban! Végigvonul az „ici-pici” jelző ezjen a bogárszereplős Jancsi és Juliskán. A hatások nem meghatározó jellegűek, hanem tudatos alkalmi motívum-átvételek, átvitelek saját képére és hasonlatosságára.

Hogyan ért a boldogan harsány csattanókhoz, a fricskázó humorhoz, a széleskacagású kurjantásokhoz, a cigánykerekező dévajsághoz. Az élet hancu- rozó öröme, kaján fintora, megható derűje, a jókedv bunfordi bukfencei minden lapon. Mókás mitológia erdőn-mezőn, vizek partján. All az élet roppant bálja, zeng az élővilág valami görög kékségű ég alatt. Vízipókék vízimalmon őrlik a pacsirta búzáját. Ki kételkedne ebben a Hófehérkéből kilépett törpeüzemben? (A vízipók malma.) Az egész rét a cinéért neveti, mert a csősszel kel versenyre bajusznövesztésben (A cincér bajusza). A rétek virágai vendégséget tartanak a méheknek. Ünnepi a lakoma, mámoros szeretkezésbe csap át (Réti vendégség). Az élővilág minden szereplője, még az átlelkesült hópehely

199